Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
Appropbata Constitutiok 1653-ban pedig tételesen állítja, hogy „azok, kiket Bocskai fejedelem elsőbben megtelepítvén és nemesítvén, bizonyos szabadságokkal meg is erősített, meg is ajándékozott volt, ez hazának fegyverekkel való szolgalatjukért, s azután több fejedelmektől is abban megtartanának és erősittettenek; melyek nevezet szerént ezek: „Szalonta Vekerd Konyár Ürögd Sass Deretske Szent-Márton, Régen Berettyó-Újfalu Tamási Félegyház Kaba Harsány Bagamér Sáránd Körösszeg, MikePérts Tépe Kornádi Bagos" 158 Nos, a rendkívül hiányos adatbázisunk ellenére bizonyítani tudtuk, hogy ezek közül legalább kettőben Bocskai egyéni nemesi kiváltságlevelet adott onnan származóknak, s tulajdonképpen ide kell vennünk a mindig „nemes városnak" tartott Gáborjánt is, amelynek kiváltságát hagyományosan Bethlen Gábortól (1616) származtatják, de amely nem az első gáborjáni kiváltságolás volt. Tudjuk, hogy Gáborján helyzete bonyolult, de kapcsolatuk a hajdúkkal vitathatatlan. Az oklevél tulajdonképpen az ott élő hajdúk vételi szerződésének megerősítése Gáborjánra és Keresztúr részbirtokaira. Az eredeti telepítő levelekről nem tudunk, noha Molnár Balázs azt 1605. december 16-ra keltezte is. 159 Valószínű, hogy Molnár Balázs Gyarmathy Istvánnak, mint a gáborjáni hajdúk hadnagyának adott nemeslevelet láthatta. 160 Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a történeti köztudat hogyan tudhatta a bihari hajdútelepeket Bocskai halála után már két évtizeddel később, sőt hamarabb, a nagy fejedelem telepítéseinek. Vannak természetesen olyan helyek, amelyek az egyéni nemesítések ellenére sem váltak hajdúvá. Ilyen Püspökladány és Csatár (Hegyköz-), Szalacs. Szendrey István: Hajdú szabadságlevelek. Debrecen, 1971. Gyarmathy (de Gáborján) István, gáborjáni hajdúk hadnagya. Kassa, 1605. dec. 6. Kih. Bihar vm. 1606. évben. Calamus dr: Turul. 1943.1-2. sz. Lm. Boldisár Kálmán Bihar vármegye levéltárára hivatkozott. A püspökladányi Szabó címer. Foglyot, hajtó vitézt ábrázol; a lovas fején sisak van, testét derékig páncél födi