Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

Más szempontból külön ki kell itt emelnünk a püspökladányi Szabó címert. A címer kék pajzsban, zöld talajon balra lovagló s maga előtt foglyot hajtó vitézt ábrázol; a lovas fején sisak van, testét derékig páncél födi, a mely alul kilátszik a vörös kabát, nadrágja barna, csizmája sárga. Kinyújtott jobbjában szablyát tart, karja csuklóban nyíllal át van lőve; az előtte menő fogoly fején piros turbán vagy süveg van, öltözete fehér kabát, vörös nadrág és csizma, fegyvere szablya és puzdra. A pajzson levő zárt sisakon díszül koronából kinőve az őt megsebesítő fogoly nyilazó alakja látható.

161 A címer, mint viseletkép is figyelemre méltó, mert Bocskai István fejedelem lovas-hajdúinak öltözetével ismertet meg. Kétséget sem szenved, hogy a címer a kitüntetett vitéz egyik haditettét örökíti meg, talán épen azt, a mellyel a nemességet kiérdemelte. A családról semmiféle adatunk sincs. Még valamire feltétlenül fel kell hívnunk a figyelmet. A Bihar megyei kihirdetések között is, több olyan nemeslevél akad, amely egyértelműen megmondja, hogy az adományozott már korábban is nemesi szabadságnak örvendett. Ezzel a gyakorlattal Bocskai nemesítési praxisában máshol is rendszeresen találkozunk.

162 Az alábbiakban áttekintjük az összes ilyen esetet, dőlt betűvel kiemelve a Bihar megyei példákat. Barmos János és István (de Bihar), előbb is nemesek, Korpona, 1605. nov.29. Kih. Bihar megyében, 1606. 1 A címert elemezte: Varjú Elemér. A Kutscherfeld-féle címergyűjtemény. Turul. 1902. 1. sz. 2 Bocskai nemesítéseit Boldisár Kálmán alapvető kutatásai alapján összegeztük. Calamus dr. (Boldisár Kálmán): Bocskay hadi népe. Debreczeni Képes Kalendáriom. 1906. 76 114. és Turul. 1943. évf. 1-2. sz. Itt jegyezzük meg, hogy erről az utóbbi közleményről a későbbi történeti kutatás nem vett tudomást, noha mintegy 100 újabb Bocskai armálisról ad számot.