Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

Sólyom Gergely, János és Balázs (de Oros), Kassa. 1606. április 27. Kihirdetve. Bihar vármegyében 1606. évben. Szabó György (de Püspök-Ladány), Kassa, 1606. december 12. (csak címerkép van meg.) Szabó (de Püspök-Ladány) armális szerzőjének keresztneve volt a Bihar vármegyei kihirdetés adatai szerint.(helyesbítve, 1943) Szabó (Zabó) Boldizsár és testvérei László és Pál (de Csatár), előbb is nemesek, Kassa, 1606. január 25. Kihirdetve 1607. március 7-én. Szabó András és felesége Madarász Ilona, valamint testvérei: György, István, János és Gáspár, Kassa, 1606. november 11. Várkonyi Mihály (de Eadem), Kassa, 1606. május 1. Kihirdetve 1607. március 7. Zalachy (de Eadem) Gáspár. Kassa, 1606. febr. 8. Kihirdetve 1606. évben. A névsor több szempontból is érdekes. Kiderül, hogy Bocskai István több olyan személyt is megnemesített, akiknek a lakóhelye rövidesen hajdútelep lett. Sőt, Gyarmathy (de Gáborján) Istvánnak egyenesen, mint a gáborjáni hajdúk hadnagyának adott nemeslevelet. De ide sorolhatjuk Sárándy Miklóst és Jánost, akik Kassán, 1606. június 8-án kaptak nemeslevelet, amelyet Biharban 1606. évben hirdettek ki. Esetükben az az érdekes, hogy bizonyíthatóan helybeli köznemesi család sarjai. Sárándról származik még Sárándi Kiss Márton (de Sáránd) (Kassa 1606. szept. 26. Kihirdetve 1607. május 28.). Sáránd későbbi hajdúvárosból tehát három személyről van tudomásunk, akik Bocskaitól egyéni nemeslevelet nyertek. Említhetjük a vekerdi Olasz Pétert (de Vekerd et Endrőd), az orosi Kún Lőrincet és Nagy Ferencet, akik együttesen kaptak armálist. Igaz, Orost az erdélyi törvénytár nem említi, de Báthory Gábortól hamarosan hajdújogot kapott. Ide kell sorolnunk Deseő Benedeket Herpályról, azaz tulajdonképpen Berettyóújfaluból (de Herpál), (Kassa; 1606. március 7. Kihirdetve 1606. június 11.). Úgy tűnik, Herpály önálló joggal lett hajdúváros, majd hamarosan Újfaluba olvadt be. A dolog érdekessége, hogy a korabeli közvélekedés két évtizeddel, sőt hamarabb, Bocskai István halála után a bihari kishajdú városokat minden további nélkül Bocskai telepítéseinek tartja, holott oklevelesen ezt csak Nagyszalontáról tudjuk bizonyítani. Az erdélyi országgyűlés 1626-ban azt mondja:

156 hogy a bihari hajdú városokat Bocskai nemesítette meg. Az EOE VIII. 1621 - 1629. Bp. 1882. 316 - 317. CJH Az appropbata constitutiok elemzésére a későbbiekben visszatérünk