Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Mitzbán monda

így ha összevetjük a mondai variánsokban megtalálható azonos elemek csoportjait, különválaszthatóvá válik a kétféle hagyomány is. A népi és a történeti. A víz kizárólagosan a népi változatok elválaszthatatlan, és egyben meghatározó eleme, csakúgy, mint a vízben való elveszejtés - a látens „megmentés" - eszközeként megjelenő kosár, vesszőkosár, sőt a jelzésértékű „ csillámló kosár " is, így egyedül a népi hagyomány részét képezi. Éppen ezért azt kell mondanunk, hogy a történeti, írásos emlékezet bár datálása révén nyilván kormeghatározó szereppel bír az adott monda aktualizálásának tekintetében -, mégis csak másodlagosnak tekinthető, és csak felhasználói szinten képviseli az eredetmonda elemeit, de elsődleges eredetkoráról nem bír bővebb információval. Visszatérve a táblázatbeli összevetésünkhöz, kiemelt mondai elemként kell kezelnünk a feleségnél megjelenő asszony személyét, akinek alakja több síkon is jelképes tartalommal bír. Egyrészről előfutára, mintegy megjóslója, és hírnöke a mondai cselekmény későbbi, ugyanakkor meghatározó fordulatának - a kiválasztott születésének -, más részről alakja szorosan kapcsolódik a koldus, mint az Isten küldöttjének megjelenéséhez. Ehhez szorosan kapcsolódik az elhomályosult hagyomány is, nevezetesen a feleség „magtalansága" azaz terméketlensége. E motívum analógiájára mind a keresztény, mind a pogány kultuszokból számtalan példával szolgálhatnák, melyek nem csak a természetellenes (iker) születések okát, vagy inkább az emberfeletti, csodás születés hitbeli meglétét bizonyítják. Tovább bonyolítja e fentebbi mondai elemek jelentésének eredetét a koldusasszony - avagy a hírnök - szavai, melyben a kimondott szó mágikus hatalmának hitét fedezhetjük fel. Míg Szamosközynél maga a férj mondja ki e szavakat: „te neked, úgymond hét is lehet", addig Alvinczy és Pósaházinál „Istennek csudálatos ítéleti", Diószeginél: „ada Isten hét magzatot", Tatárnál: „legyen hétszeres / Anyai áldása", míg a népi változatokban: „könyörgött a Boldokságosszűznek, hogy agygyon neki 7 gyermököt ecczörre", „agygyon az Isten magának hét gyerököt", áldás-átok szerepel, melyek mind a csodálatos születés motívumát erősítik. A mondai változatok táblázatbeli összevetésénél külön nem említettük meg Czeglédi István: „Siralmas szarándoki járásból, csak nem régen haza érkezet Malach Doctornak ... Pajtársi Szóbeszéde" című művét, melyben csakúgy említésre kerül a csodálatos születés, és a mondai „áldás-átok" összefüggése is: „Csudalatos-is, mely a' Kettős gyermekeknek