Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Mitzbán monda

meg-csúfolásáért, im hetet hoza! Oktatni akarván Isten ezzel kit kit, tanulja-meg ezt: A' ki meg-csúfollya a' szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; és a' ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen ...".

139 íme az isteni ítélet kifejeződésének egy újabb megnyilatkozása az áldás-átok- megbüntetés, mint a különleges, a transzcendes hatalmaktól való kiválasztottság, illetve annak megtagadása, mely maga után vonja az isteni hatalom büntetését. A mondai változatok között a legélesebb elkülönülés a sorsára hagyott gyermekek felnevelőjének személyében mutatkozik. Itt érződik legjobban a ponyvairodalom hatása, mely a mondai történés - a megtalálás helyszínét felhasználva - a megtaláló személyeként egy halászt nevez meg, míg a Tatár-féle ponyvától még érintetlen népi változatokban a halász személye ismeretlen marad. A Tatár-féle ponyvához hasonlatosnak mondhatnák Szigligeti Ede három felvonásos drámáját is, de az lényegi - főként tartalmi - elemeiben különbözik, mind a ponyva, mind a néphagyomány, de még a prédikációs irodalom által közölt leírásoktól is. Legfőképp azon motívumok és elemek hiányoznak éppen ezen műírói változatból, amelyek évszázadok alatt jellemzően meghatározták a monda lényegi vonulatát, így a drámában a népmonda elítélő elemeit korai vezekléssel, bűnbánattal oldja fel. Ezáltal a drámai jelleg csak a „kitevés" motívumában nyilvánul meg, így ezzel együtt a drámai katarzis végkifejlete is csorbát szenved. 140 A fentiekben is látjuk, hogy a Micbán történet irodalmi feldolgozásai Kisfaludy Sándor, Katona József, Szigligeti Endre, Versényi György, Dugonics András, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán — ugyan mind merítettek a néphagyományból, de azok lényegi, és meghatározó elemeit vagy nem vették figyelembe, vagy az alkotói szabadság szerint értelmezték és alakíCzeglédi munkáját Bocskai Istvánnak, Zemplén vármegye főispánjának ajánlotta. Ide lásd: IMRE Mihály 1988. 35. p. A dráma rövid tartalmi jegyeit Heller Bernát összefoglalásában közöljük: „Micz bánné házában akarja fogadni a hármas ikreknek szegény anyját, de dajkája Judit ellene ingerli úrnőjét, mert a három és a hét szám a gonosztól, ördögtől való. Midőn Micz bánné hét fiút hoz a világra, Judit csolnakba teszi a Tisza mellé. Bűnüket bánva, Micz bánné a parton kápolnát és remete lakot épít, Judit pedig vezekel benne. A hat fiút Leó, egy fölvilágosodott és jószívű görög száműzött, menti meg. Mikor húszévesek, Judit, közvetlen halála előtt, megtudja, hogy a hat fiú él és egyiküknek, Simonnak föltárja a titkot. Tőle tudja meg Miczbán. Családi ünnepen megéneklik a hat gyermek sorsát, Micz bánné összeesik, boldogságra ébred." Lásd: HELLER Bernát 1909. 68. p., ide lásd még: CSIKÓS Zsuzsanna 1993. 80-81. p.