Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kátay Mihályról szóló énekek

Én Katái Mihály Világ nagy példája, Az Epicurusnak voltam Tanitvánnya, Sardanapálusnak követője 's társa, Bachusnak, Venusnak, Voluptásnak Fia. Az Istennek nevét nyilván káromlottam Mulandó jószágért Hitem meg tagadtam. Ellenségnek Hazámat, Nemzetem, el adtam Vélem jót tett Uramat méreggel itattam. Az élő Istennek olvastam könyvéből Hogyha ki el hinné magát kevéjségből Nyakra főre jönne le az Uraságból De ezt tsak gúnyoltam nagyra látásomból. Azért ezt Világ is rajtam tapasztallya Hogy Szent s igaz légyen az Istennek szava A' mit érdemlettem imhól azt meg adta Itt nyugszom vagdalva diribrul, darabra."

452 Mint a fentebbi két példa is jól mutatja, a nép körében főleg azon részleteket idézik, amelyekben a legfontosabb két motívum - a fejedelem megmérgezése és Kátay halála - szerepel. A Kátayról szóló énekek közül jelenleg három változatot ismerünk azon hivatkozással, hogy azok epitáphiumok. Az első variáns feltehetően egy humanista műveltségű protestáns író műve. Közelebbit nem tudunk róla. Az antik kultúra elemivel színesítve okolja Kátayt - mint Epicurus eszméinek hirdetőjét -, árulását és gyilkosságát is innen eredezteti.

453 A második változatról már fentebb is szóltunk, ez „önálló" versként vált ismerté a nép körében. írásos említéseiben mindig Bocskai végrendelete előzi meg a verset.

454 A harmadik változat már némi népi ráhatást is mutat. Szerkesztése, jobban mondva az eredeti változat átszerkesztése is a népi formát követi. SINAI Miklós 1790. 80. p. Vö.: THALY Kálmán 1871. 123. p. Lásd még: RMKT. 1959. 621. p. Tökéletes példáját lásd: SlNAl Miklós, 1790. Sylloge actorum publicorum, duae Celebris suo merito pacificationis Viennensis anno 1606. initae, históriám, articulorum ejus sensum, et denique universam ejus constitutionem luculenter illustrant. Adjunguntur illis principis Stephani Botskay de Kis-Mária ultimae voluntatis seu testamenti tabulae; dictam etiam pacificationem Viennensem, & faciem illorum temporum illustrantes. Omnia nunc primum édita opera ac studio Victorini de Chorebo philohistoris. Hely nélkül. 1790.