Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Mitzbán monda

A népi hagyományozódás öntörvényüségét, sajátos belső indíttatásából fakadó, külső hatásoktól mentes fejlődését bizonyítja az is, hogy a Habokai-féle tanító célzatú oktató káté, illetve a Tatár Péter-féle ponyvairodalom sem fejlődésére, sem továbbélésére nem bírt meghatározó eredménnyel. E két változatnak a hagyományozódásban, és a mondai fejlődésben betöltött helyére és szerepére leginkább az a jellemző, hogy, mindkettő marginális szerepet tölt be. Míg Habokai a prédikációs mondái hagyományból táplálkozik, és azt építi be az oktató célzattal készült kérdés-felelet tanításába, addig Tatár Péter ponyvafüzete elsődlegesen a korában is meglévő néphagyományból merít, és ötvözi azt a historikus elemekkel, így nemcsak a népi hagyomány hatott a ponyvára, de szerepe által vissza is hatott a későbbi népi változatokra. Természetesen csak olyan mértékben érvényes ezen visszacsatolás, amennyiben a befogadó felismerni vélte benne az eredeti népi alapokat. Ezt támasztja alá a ponyva azon része is, melyben a lantos - az elhagyott fiúk egyike [Ákos], mintegy megismételve a mondai történést -, a fentiektől eltérő hangulatú mondai értelmezést tár a hallgató (Olvasó) elé. Ez a regekörnyezet inkább köthető a népmesék világához - mikor is a megszemélyesített természeti erőkhöz fordulnak segítségért -, mintsem a történeti mondák szöveghordozásához: „Kérdezték a fergetegtől, / Ha bömbölt az, reszketett / Bele a föld; a fergeteg, / Oh! az nem felelhetett. / Kérdezték a szép tavasztól / A napfénytől, a havastól; / De egyiksem mondta meg: / A szülők hol lehetnek! " Ezen népmesei elemek által képviselt történés is alátámasztani látszik a gyermekek isteni, csodás születését, hiszen a természeti erők sem tudnak útmutatást adni az ikrek származása felől. Különös egyezést, ugyanakkor határozott különállást találunk a férj tartózkodási helyének meghatározásakor. A mondai variánsok között két színhelyet különíthetünk el élesen egymástól, az egyik szerint a férj (Micbán) a mezőről, vadászatból, míg a másik szerint hadból, a háborúból tér haza. A népi változatok mindegyike a hadból, háborúból való visszatérést örökítette meg, addig a prédikációs irodalom, csakúgy, mint az oktató célzattal készült káté mezőről tesz említést. Ez alól egyedül Szamosközy emlékirata az egyetlen kivétel, melyben - a többi történeti alapokon nyugvó mondáktól eltérően - a férj hazatérésének helyét szintén hadból, azaz a háborúból származtatja. S hogy ezen egyezés nem lehet a véletlen műve, arra bizonyságul szolgál az ikrek elveszejtésének helyszínéről szóló mondai elem, ahol szintén a fenti azonosság érvényesül.