Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Az ikrek megítélése a néphagyományban
bőség jeleként aposztrofált felfogás. Míg az egyik szerint az ikreknek életet adók félre-billentők, félre-farkalók m , addig a többször is ikreket szülő nőket Boldogasszony kegyeltjének tekintik. 103 HELLER Bernát a mondai történés idejére következtetett e kettősségből, mint írja: „A mondafaj akkor keletkezett, mikor a népérzés már föllázadt az ikergyilkosság ellen." Ezzel kimondatlanul is utalva arra, hogy az európai népek egykoron megölték ikreiket, csakúgy, mint az a természeti népeknél is szokásban volt. 104 Az iker-ellenességgel kapcsolatos elméletek azonban teljesen figyelmen kívül hagytak egy fontos és egyben megkerülhetetlen mozzanatot. Nevezetesen azt, hogy a különleges születések mellett minden olyan eseményt is összefüggésbe hoznak a megmagyarázhatatlannal, ami számukra érthetetlen, és csak másodlagosan társítanak hozzá az eredetre vonatkozó elméleteket. Gondoljunk csak a „hasonló hasonlót hoz létre" elvre, miszerint a következmény mindig hasonlít az okára. 105 Ezzel magyarázhatóvá válik az ikergyümölcsök és az ikerszületések közötti népi hiedelem alapja is. Azonban a nép iker-szemléletének kettősségére még így sem nyertünk magyarázatot, hiszen a fentebb említett analógián alapuló - valóban élő hiedelem alapján a másik pólus, az iker-ellenesség nem magyarázható. Az ikrekkel kapcsolatos ellenséges viszonyulás okát máshol kell keresnünk! A természetes születés ellentéte a néphagyományban nem azonos a természetellenes fogalmával. A néphit a természetes, a földi, az emberi, az ismert fogalma mellett valóban megkülönbözteti annak ellentétét is, a szokatlant, az ismeretlent, amire nem tud racionális magyarázatot adni. Arra viszont nem a természetellenes kifejezést használja, hanem a természetfeletti jelzőt utalja az általa megmagyarázhatatlannak vélt jelenségek köréhez. Csak innen eredeztethető az ikrekkel szembeni félelem is. Ide lásd: CSIKÓS Zsuzsanna 1993. 80. p. A gyermekágyas asszonyoknak miután felkeltek az ágyból azonnal bele kellett bújniuk az ún. Boldogasszony papucsába, mezítlábbal nem járhattak, de ezt a papucsot csak a gyermekágyasság idejéig használhatták, ellentétben a háromszor egymás után is ikreket szülő asszonyokkal, akik életük végéig viselhették azt. Ide lásd: KÁLMÁNY Lajos 1885. 23. p. Lásd: HELLER Bernát 1909. 73. p. A gyermekáldozatokhoz lásd még: DOBOS Ilona 1986. 67-70. p. A homeopatikus mágiára vonatkozó egyetemes adatokat lásd: FRAZER, James 1998. 21. p.
