Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Az ikrek megítélése a néphagyományban
A szakirodalom az ikerszületés egyik okaként a házasságtörést nevezi meg, holott a hitnek az alapja valójában nem a házasságtörésben keresendő. Hanem abban a ma már, a magyar népi hitvilágból kikopott életszemléletből, hogy egy apától egyszerre csak egy gyermek születhet, és a többit valamilyen emberfeletti lény leszármazottjának tartották. 106 A valaha meglévő hitről szolgál magyarázattal az is, hogy az ikrek közül csak egy gyermeket hagynak meg, és a többi elveszejtése mellett döntenek. Ez tükröződik a Micbán monda történetében is, miként az anya csak egy gyermekét ismeri el férjétől származónak, a többit elpusztításra ítéli. Ebben kimondatlanul, de benne foglaltatik a többi gyermeknek a természetestől eltérő, különleges származása is. ERDÉSZ Sándor sem zárja ki annak lehetőségét, hogy egykor a magyar hitvilágban is a természetfeletti lények leszármazottaihoz kötötték az ikergyermekek születését, utalva Ami Lajos mesemondó repertoárjára, melyben felfogása szerint, azokban a családokban történik ikerszülés, amelyekbe valamikor sárkányvér került. 107 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az ikerszületés és a természetfölötti összekapcsolódása nemhogy gyengíti, de éppen erősíti az ikrekhez fűződő mondai hagyományt 108 . S, hogy a monda elemeit és annak jelentéstartalmát ekkor még jól ismerhették, semmi sem bizonyítja jobban, minthogy több nemzetség is magáénak vallotta az ikrekről szóló mondai hagyományt, és a csodás megmenekülés motívumával mindegyik magának vindikálta a jogot a különleges, csodás családi eredetre. A Micbán monda változataínak kronologikus összevetése Az alábbiakban megpróbálunk - az összehasonlítás eszközével élve - a Bocskai család eredetmondájának nevezett Micbán történetről többet megtudni, legfőképpen a mondai hagyományozódásra keressük a választ. Keressük, hogy a monda elemei mennyire azonosak vagy különbözőek, mely hagyományból, illetve szerzőtől származhatnak. És nem utolsó sorban megpróbáljuk összeállítani a magyar mondai hagyomány szüzséjét, Lásd: HELLER Bernát 1909. 73. p. ide lásd még: ERDÉSZ Sándor 1968. 80-81. p. Lásd: ERDÉSZ Sándor 1968. 80. p. Az ikrekkel kapcsolatosan mindig megtaláljuk a csodás leszületés motívumát, illetve utolérhetjük az ikerlét kettősségét is, melyben a keresett (egy) személy mindig kettőben (vagy több) jelenik meg, vagyis önmagában több létformát hordoz egyszerre.
