Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A Micbán monda magyar fejlődési fázisai
nak, belső törvényszerűségeit, s bennük a tudatos újjáéledés mellett, a mondai hagyományozódás indítékait is nyomon követhetjük. Adva van egy vegetációs kultusz nyomait viselő hiedelemkör, melyben az ikrek számosságának - mint azt láttuk - kiemelt szerepet tulajdonítottak. S hogy e hiedelem nem kizárólagosan csak az európai mondakörhöz kapcsolható, annak bizonyítékát abban látjuk, hogy az ikrekkel kapcsolatos hit - az emberfeletti érintkezés, az isteni, avagy a gonosz szellem hatása - nemcsak az európai népek, hanem a tengerentúli természeti népek sajátossága is egyben. 87 Ezen fentebb említett vegetációs hit - vagyis a természet újjáéledésének körforgásáról vallott nézetek - a későbbiekben beépült a keresztény tanítások elemei közé is (sárkányölő hős), majd e hagyomány egy-egy család eredetmondájában nyert újabb értelmezést. De ez már csak leképezése a hajdani vegetációs démonon - a sárkányon - aratott győzelem emlékének, amelyben - a keresztény tanítások térhódításával - a vegetációs szörny, a démon, a gonosz stb. szerepe - immáron átértelmeződve - a kereszténység ellen fellépő, pusztító pogány seregek megszemélyesítőjévé vált. Ez váltotta ki - nemcsak a magyar néphagyományban - azt a folyamatot, miszerint a vegetációs-, a későbbi sárkányölő hősöknek történeti megfeleltetést kerestek. Ezen tudománytörténeti próbálkozások - már Bátor Opos esetében is -, valóban csak próbálkozások maradtak. Csakúgy, mint az említett Bátor Oposnál, úgy tanulmányunk Micbán alakjánál sem találunk egyértelmű történeti megfelelést az eredetmonda minden elemével. De ez természetes is! Egy mondabeli hős, és egy, még a mitológiai korban eredő cselekmény későbbi korokban történő aktualizálása és elfogadtatása - az adott korszaknak megfelelően - csak úgy történhet, ha az eredetcselekménynek, és eredetszemélynek is megfelelő analógiákkal szolgálnak. A hagyományozódásban máig meg lévő törvényszerűségeket szem előtt tartva, nézzük meg, miként alakul ez Micbán személyét illetően. Azt biztosra vehetjük, hogy a hajdani vegetációs mondát 88 - a szakirodalom szerint - jelenleg Európa-szerte, mint eredetmondaként számon Az ikrekkel kapcsolatos hiedelmekről bővebben lásd: HELLER Bernát 1909. 73. p. A mondával kapcsolatosan annak korábbi, asztrálmítoszi hagyományát sem zárhatjuk ki.
