Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Hajdú díszvértezet – Bocskai vértje?

HAJDÚ DÍSZVÉRTEZET - BOCSKAI VÉRTJE? Bocskai korabeli relikviáinak sorát azzal a hajdú díszvértezettel zárjuk, melyről a hagyomány úgy tartotta, hogy az a fejedelemé lett volna.

586 Szendrei János a következőképpen adja a vért leírását: „Az egész vértezet áll a szokott magyarformájú, kissé nyomott tetejű, orvassal és hátul forgótartóval ellátott, rákfarkas sisakból, mellvértből, amelyekhez a has védelméül rákpáncél csatlakozik. A vérthez tartozik még egy ovális pajzs is. A sisak kiemelkedő bordák által tíz cikkre osztott. Különlegesnek mondja, hogy a nyakvért egészen az ellenzőig tart és egyúttal mind a halánték-, mind a fölverteket is alkotja. Az egész vértezet pontozott és vésett lomb-ornamentikával és díszes aranyozással van ellátva."

587 A fentebbi vértezet évtizedeken keresztül viselte nevében a hajdú előtagot, mígnem KOVÁCS S Tibor tanulmányában

588 - meglehetősen gyenge lábakon álló „bizonyítékainak" hangot adva - ismételten „megfosztani" akarja népünket egy meggyökeresedett hagyománytól. Tudjuk, hogy eme nevezzük úgy, ahogy azt eddig is tették - hajdúvértezetet a bécsi udvari fegyver-múzeumban majdan jogutódjában a „Kunsthistorisches Museum"-ban őrizték, mindaddig, míg 1933-ban több műtárggyal együtt visszaadták a magyar államnak. Gondolom, különösebben nem kell részleteznünk azt, hogy a bécsi udvari kincstár gyakorlatában nem nevezhetjük szokványosnak azt a momentuHajdú díszvértezet Lásd: SZENDPVEI János 1907. 34. p. SZENDREI János 1896. 683. p. KOVÁCS S. Tibor 2000. 154-170. p.