Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A fejedelem végső búcsúztatása és temetése a Szent Mihály templomban
Ezen idézett levélrészletből azonban nem csak a pontos időpont derül ki, de arról is biztos utalással bírunk, hogy a sirató nép már ekkor is megszabadító fejedelemként, megszabadító hősként tisztelte és nevezte Bocskait. A népi számmisztika hármassága is nagy szerepet játszott a végtisztesség emlékezete során, gondoljunk csak a levél tartalmára: 3. ezer gyalog és lovas; harmadnapig siratták, 3 egész hold hosszan kísérték. 510 A fejedelem földi maradványait kísérő menet 1607. február 21-én ért Gyulafehérvárra, az erdélyi fejedelmek városába. 511 A FEJEDELEM VÉGSŐ BÚCSÚZTATÁSA, ÉS TEMETÉSE A SZENT MlHÁLY TEMPLOMBAN A különböző források más és más időpontot jelölnek meg a temetés időpontjaként. Mai napig elfogadott napként kezeljük február 22-ikét, de itt jegyzendő meg, hogy ha február 21-én érkezett meg a menet Gyulafehérvárra és a fejedelemi palotában harmadnapig ott állott, s csak a negyedik nap vitték onnan a székesegyházba. így a megérkezés és a temetés időpontja nehezen egyeztethető. 512 De nézzük, milyen emlékekkel rendelkezünk magáról a temetési szertartásról. Azt tudjuk, hogy elsőként Tasnády Mihály tartott megemlékezést Bocskai felett, de beszéde nem maradt fenn. Azt azonban biztosan mondhatjuk, hogy többen is búcsúztak a fejedelemtől. Ezt Kismarja hites nótáriusa, Gyulai L. Gábor is feljegyezte a helyi református egyház jegyzőkönyvébe: „Melly Temetési alkalmatossággal különb féle Magyar és Deák praedikatiók és oratiok mondattak a' többi között egy oratortól akit is Magyar Moizesnek neveztek arra intettek, hogy a' megholt Fejedelemnek Testamentumot megtarcsák egy más között éllyenek egyességben, magokat a Bécsi békességhez tarcsák és soha az Ausztria Ház ellen pártot ne üssenek." 513 Ide lásd még - a jelen tanulmányban írott - többszörös számosságról szóló néphagyomány: két év, két hónap, két nap mondabeli összefüggéseiről írottakat. 511 LENCZ Géza 1907. 90. p., ide lásd még NAGY László 2000. 265. p. 512 Marcus István, mint szemtanú a következőket írta: „Fejérvárra, hogy bevittük, az fejedelem palotájában vittük és ott csináltak helyt neki s harmadnapig ott állott, onnan az templomban negyednapjára vittük" Lásd: SZILÁGYI Sándor 1878. 651. p.; ide lásd még: P. SZATHMÁRY Károly 1868. 162. p. 513 Közli: MOLNÁR Balázs 1940. 252. p.