Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A Bocskai kiváltságok hagyományának utóélete
Ezek sorába tartoznak azon mondai típusokat, melyek főként a vitatott területek birtoklásának jogát kívánták legalizálni. Ilyen hagyománynak tekinthetjük a szeredai nézeteket is: Szeredának, az adorjáni határon lévő szőlőjéről és erdejéről azt tartják, hogy Bocskai Istvántól nyerte azt a város, bár erről a város birtokában semminemű adománylevél nincs. Ugyanakkor csakúgy Bocskaitól kapottnak mondják a város demeterfalvi - a falu felét kitevő - birtokát is. De mint minden mondai hagyománynak, így ennek is van történeti alapja: Szereda már 1606-ban is bírt - valószínűleg Bocskaitól nyert - vásárjoggal, de az elévülvén, II. Lipót 1790. dec. 13-án új vásárjogot engedélyez „három sokadalomra ". E vásárengedélyező okmányban szintén van hivatkozás a település régibbi, 1606-ban nyert vásárjogára, mely a háborús idők és sűrű fejedelemváltások miatt a gyakorlatból kiment, ezért azokat megújítja, és újból engedélyezi. A hagyomány azt is fenntartotta, hogy az adorjániak, mivel a fejedelem kívánságra nem álltak ki mellette, ezért a szőlők büntetésből vétettek el, és adattak azok a szeredaiaknak. 304 Hasonló hagyományok bírnak a köplényiek Bocsok birtoklásához is, mivel nagy részben olyan kölpényiek bírják, akiknek ősei hősi tettek jutalmául nyerték volna el a területet. ORBÁN Balázs erről a hagyományról a következőket írja: „a Bocsok Bocskai fejedelem birtoka volt, sőt mutatnak a gyönyörű lomberdővel díszes Bocsoknak, Kerülő nevet kapott legmagasabb hegyormán némi sánczolatoknak homályos nyomaira, melyet Bocskai fejedelem ott állott vára maradványának tartanak, e mellett öreg emberek egy a hegytetőről levezetett alagútról is beszélnek, mely ma azonban összeomolván, nyomtalanul eltűnt." Ezen hagyományokat történeti okmány is támogatja, melyben Bocskai 1605-ben az ő birtokában levő Bocsok erdőt az alján fekvő Ménes nevű kis faluval együtt az edelényi csatában magukat kitüntetett 11 kölpényi hősnek adományozza, fiúról fiúra örökösen. 305 A mondai történés időbeli velejárója, hogy a történeti síkok, és események egy bizonyos idő leforgása alatt egymással keverednek. Ez azonban természetes velejárója a mondai alap megőrzésének és hagyományának átörökítése szempontjából. Lásd: ORBÁN Balázs 1870. IV. köt. 69. p. A kölpényi vitézek a következők voltak: primőr Balogh János, primipillus Bányász Mihály, Bakó Tamás, pixidarius Varga Balázs, Gócs György, Deák Lőrincz, Zongor Máié, GÖcsi János, libertinus Nagy Balázs, Kársa Mihály és Oláh György. Lásd: ORBÁN Balázs 1870. IV. köt. 202. p.
