Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

„Hűbelebalázs”

nem lehet, hanem fegyverrel kell azt megbőszülni. Felkeltünk tehát és a keresztény vallásért, az üdvözítő Jézus legszentebb neveért, és édes ha­zánkért fegyvert ragadtunk. Kérjük tehát uraságtokat, és megkövetjük, tartson velünk ezen jó, jellemes és üdvös törekvésünkben, és esküdjék reá, hogy ezen nemes Kassa városa példájára, a legméltatlanabb iga lerá­zására, az édes haza elpusztítását ennyi méltatlankodás után megbőszülni fogja. Ebben uraságtok tegyen az Isten előtt kedves, a hazának hasznos és az egész kereszténységnek örvendetes művet. Ezeket kívántuk uraságtok­nak röviden megírni, melyekre biztos feleletet várunk. Kassán 1604. év október utolsó napján. Barátai és oltalmazói Lippai Balázs és Némethy Balázs méltóságos és nagyságos Bocskay István a szent keresztény és orthodox hit oltalmazója katonáinak kapitányai." 292 Ezen előzmények, illetve Némethi Balázs értékrendjének és hazaszere­tetének bemutatása után térjünk vissza a fentebb említett szólásunk erede­tének kibontására. Melynek bővebb elemzése helyett álljon itt Sepsi Lac­kó Máté krónikájának idevonatkozó részlete, mely eme - az Osgyánnál vívott küzdelemben történtek 293 szerint - a fentebbi szólás eredetének az alapját is megadja: „17. Novembris. [1604.] Alá jő Básta György a ma­gyarokra a Duna mellől tizennégyezer magával. Losonchoz szállá tábor­ba, és vakmerőül Német Balázs kevesed magával lévén Ozsgyánnál megharcola bolondul velők; megverték és maga is fogollyá esék, - nagy kínnal ölték meg. Lippai Balázs eléggé kéré és tartóztatá Német Balázst, hogy kevesed magával az ellenségnek ne menjen, és ne tegyen kárt sem a fejedelemnek, sem az országnak, sem a hadnak, sem magának, de temere [vakmerőn] ugyan neki [mené]. No, itt mondhatták: neki Balázs" 194 A szólás egyik - ismertebb részének, íme itt a magyarázata. Azonban adó­sak vagyunk még e szólás körében előforduló - a szólást teljes egésszé tevő: lovat ád (az) Isten" formula magyarázatával. IPOLYI Arnold utal a magyar néphitben élő (élt) Isten lova kifejezésre, melynek jelenté­se, mint mondotta: „sonipes, quo sacerdos ulitur dum ad infírmos defert ssmum" - a paripa, melyen a nap lovagoP 95 , mikor az oltáriszentséget Közli: NÉMETHY Lajos 1855. 2. sz. 1. p. Az Osgyánnál történt csata részletes leírását lásd: RÓNAI HORVÁTH Jenő 1893. 594-598. p. Lásd: Sepsi Laczkó Máté krónikája. Kiadta: MlKÓ Imre. 1858. III. k. 51-57. p. Emlékezzünk azon, Nappal kapcsolatos kifejezésre, melyet Bocskai a köleséri haj­dúknak adományozott kiváltáságlevelében saját maga említ: „A nap sugaraihoz ha­sonlóan... kegyelmünket, bőkezűségünket és jótéteményeinket kiárasztani teljes

Next

/
Thumbnails
Contents