Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A titokzatos „pitheni ördög” és ellenfelei
már egyszerűbben fogalmaz 1600 után 11 évvel, tehát ez az évszám is 1611, ekkor díszítették oltárképpel és renoválták is egyben a kápolnát. így feltételezhető, hogy maga az emléktábla is ennek az alkalmából került a kápolna falára. A harmadik évszám azonban elbizonytalanít berniünket ezen időponttól, mert az már az 1618-as évszámot említi meg. így az 161 l-es időpont csak abban az esetben lehetne fenntartható, ha ezen utóbbi részt csak a későbbiekben vésték volna fel a táblára. Erről azonban biztos adattal nem rendelkezünk, de azt még így is biztosan leszögezhetjük, hogy az emléktábla 1611 és 1618 között készült. A történés helyszínének megállapításával nincs nagyobb gondunk, hiszen az egyértelműen arra a területre utal, ahol az emléktábla is áll maga Pitten, vagy szélesebb körben értelmezve Bécsújhely és környéke. A nevek tekintetében sem vagyunk sokkal nehezebb helyzetben. A felirat rögtön az elején szól Bocskai Istvánról, akit „Sátánnak" neveznek. Említés tevődik törökről, tatárról és egy ismeretlen személyről, akit - hasonlatosan Bocskai jellemzésével - elítélően egyszerűen csak „ördögnek" mondanak. Ha az ő szemükben Bocskai testesítette meg a Sátánt, és az ismeretlen személy maga az ördög, akkor nem nehéz párhuzamot vonnunk a magyar néphagyomány azon elemével, amelyben Bocskait a magyarok Mózesének mondják és hajdúit az ő angyalkáinak! Tehát az ördögnek mondott egyén csakis Bocskai egyik hajdúkapitánya lehetett! Mielőtt azonban feloldanánk ennek az ördögnek mondott személynek a kilétét, meg kell említenünk azt a három személyt is, akikről még eddig nem szóltunk, nevezetesen: Hansz Christof, Rudolphi és Ferdinandi nevét. 277 A TITOKZATOS „PITHENI ÖRDÖG" ÉS ELLENFELEI A történeti forrásokból tudjuk, hogy 1605-ben Bocskai hajdúi egyre gyakrabban jelentek meg a török és tatár segédcsapatokkal együtt osztrák területen, lángba borítva a Bécs környéki falvakat. 278 Hogy ekkor ki volt ezeknek a csapatoknak a vezére, arról éppen maga a fejedelem által írt levél tanúskodik: „Az úristennek az neve dicsértessék, még ez ideiglen az ellenség ellen, mindenütt győzedelmesen viselte az mi hadunk magát. Némethi Gergely, a ki az Dunán általment volt Sopron felé, ... hogy egész Geréczig és Németujhelyen belől négy mélyföldig ming Róluk a későbbiekben még szót ejtünk. BENDA Kálmán 1952. 63. p.
