Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Perzsi halma vagy Perzse nyilasa?

A mondában szereplő leány nevének eredetéről még jobban megoszlik a hagyomány. A név a legnagyobb a bizonytalansági tényező, hiszen a mondák zömében egy ismeretlen nevű leányról van szó, aki nevét - az egyik változat szerint - magáról az érről nyerhette, melyet Perzs ér-nék neveztek: „Ezt a várat [értsd: Nagykereki] az Ártándiak építették. Ezt a hajdúk történetébe is le lehet nyomozni. 1500-ban épült a török mohácsi vész előtt. Artándi építette a mohácsi vész előtt. A népi hallomások szerint az akkori jobbágyok úgy adták kézrűl kézre a téglát Váradtól idáig. így beszélik, hogy annyi jobbágyot hajtottak ki, hogy Nagyváradtól idáig írt a lánc. ... Az is biztos, hogy a várat víz fogta körül, azt nevezték Perzs érnek, az 1830-as években még négy bástya volt azon lőrések voltak állítólag. De ez is monda, hogy ennek a várnak a pincéje Biharig megy. De áll az, hogy ez a vár a külső bástyákkal alul pincékkel vannak összekötve."

254 Olyan mondai változattal is találkozunk, amelyben a leány keresztnevét is tudni vélik, melyet az - Erse, Örzse, Erzsébet - névből eredeztetik: „Hajdú Per'se nyilassá elnevezésével biró kaszálló, hajdan víz lapályos hely, - nevét Bocskay István fejedelemmel az említett várban lakó igen csínos hajdú leány „Erse" nevéről kapta, a leány elannyira meghittje volt a' fejedelemnek, hogy több izekben az ellen tábora Kikémlésére küldetett, éppen illy megbízassál küldetett legutolszor Erse a' mar mar közeledő németek tábora Kikémlelésére. Midőn a' németek elő csapatai őt a' kérdéses víz lapályos hely mellett észre vették, elfogták, s a' lapályba fojtották. Hajdú néven Er'sének azért nevezte őt Bocskay várbeli udvara, mivel azt tudtak hogy hajdú leány, de vezeték nevét csak maga Bocskay fejedelem tudta; a' később perzse elnevezés csak rossz magyar Kifejezés lehetett, 's máig is a' hely Hajdú perzse nyilassá nevet visel."

255 A mondai hagyomány fokozatos pontosításra hajló kísérletét, vagy éppen elbizonytalanodását nehéz eldöntenünk, hiszen a mondai variánsok tekintetében mindkét lehetőség adottnak mutatkozik. A fokozatos átmenetet a személytelenből az ismertté válás útján a mondai hagyomány is jól példázza, de ez a folyamat természetes velejárója a monda valós voltának bizonyítása, annak erősítése során. Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA.-NGy. 397. sz. 20. p. PESTY FRIGYES KÉZIRATOS HELYNÉVTÁRÁBÓL, 1998. 387. p., ide lásd még MOLNÁRNÉ MAYER Mária 1986. 228-229. p.