Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kereki vár megvívásának emlékezete

mondai alagúton való megmenekülés - kapcsán: „...ostrom alá veszik várát, Szetjóbot, elfoglalják, kifosztják. Bocskai azonban isteni segítséggel elmenekül másik várába, Kerekibe és míg mások ezt [értsd: Szentjobbot] ostromolják és beveszik, elmenekül a magyar gyalogosokhoz, a háromezer szabad hajdúhoz. Elmondja nekik a hallatlan esetet és kifejti, milyen veszélybe került nemcsak ő, hanem minden magyar."

241 Bocskai Sólyomkőről először Kerekibe ment, ahonnan minden értékes ingóságát a biztosabbnak ígérkező zsákai várába vitette.

242 Bocskai zsákai várával kapcsolatban kell megjegyeznünk azt a korabeli szóbeszédet is, miszerint az álmosdi ütközetet követően Petzet Konstantinápolyba szállíttatta volna a fejedelem. Ezt a nép által terjesztett híresztelést azonban maga Bocskai történetírója Szamosközy István cáfolta meg, mondván: „Baptista Peez Jánost Sakába [Zsákába] vitette Bocskai, most is ott vagyon 1605. Januario, nem küldötte az török császárnak az mint mondják vala."

243 Különösen érdekes, hogy a zsákai hagyomány ezt az esetet nem örökítette meg egyetlen mondájában sem. A KEREKI VÁR MEGVÍVÁSÁNAK EMLÉKEZETE Bocskai Kerekiben fekvő várának németek általi megtámadásáról és a népi emlékezetben meglévő hagyományáról több népmonda is beszámol, azonban az azt megelőző eseményekről már kevésbé informált. Éppen ezért fontos számunkra az a népmonda, melyet több helyről is megerősítve őrzött meg az emlékezet, annak bizonyságául, hogy a támadást megelőzően egy bizonyos egyén - a történeti adatok alapján Barbiano személyét kell megneveznünk - különös praktikát folytatott. Hogy ezen esemény bekerült volna a népi emlékezet tárházába arról eddig nem volt megbízható adatunk, de hogy ez a hagyomány az 1800-as évek elején még létezett, arra bizonyságul szolgál a következő ismertetés. Ez egyben utal arra az 1606-ban kőbevésett emlékeztetőre

244 is, melyen a támadást megelőző események is helyet kaptak: „Nemzésről nemzésre által költözött hir közönségessen tulajdonittya Botskai Pártolását egy ravasz gyanú1 A szabadságért fegyver fogott magyar rendek kiáltványa Európához. Latinul közölve: MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK, XII. 169-184. p., magyar fordítását és az idézett szövegrészletet lásd: BEND A Kálmán 1955. 99. p. 2 Gyulaffit idézve lásd: GYALÓKAY Jenő 1928. 284. p. 3 Az esetet idézi: GYALÓKAY Jenő 1928. 305. p. 4 Itt értsd a Bocskai életéről szóló kolozsvári kőfeliratokat, melyekről tanulmányunkban már bővebben szóltunk.