Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Euphemisticon

Ha párhuzamot vonunk e három pénteki napról szóló versezet tartalma között, azt kell mondanunk, hogy a helyszínek számosságát tekintve a következő sorrendet tudjuk felállítani. A relatíve legkevesebb - húsz helyszínről a Rerum in vita számol be, ezt követi az ún. kolozsvári kőtáblákon található Bocatius vers a maga huszonkét helyszínével, míg a Szamosközy által írt Euphemisticon című költemény a legtöbb, számszerint - huszonkilenc - színhelyről tesz említést. A számosság és az események történési ideje alapján egyfajta időrendet is alkothatnánk ezen pénteki napról szóló költemények között. Azonban ez tényleges eredményre nem vezetne, hiszen mindháromról elmondható, hogy az az 1606-os év vége felé keletkezett. A legjobb kiinduló alapot éppen a kolozsvári kőtábla adja, melynek felhelyezési idejét is pontosan tudjuk, tehát maga a költemény ettől korábban íródott. Mindenesetre csak Tokaj bevételét követően, hiszen a vers utolsó helyszíneként ez említődik. így a vers keletkezési idejét 1606. október közepe tájára datálhatjuk. A Rerum in vita valamelyest korábbi keltezésű lehet, míg a Szamosközy által írt dicsőítés keletkezését tehetjük a legkésőbbre, de még azt is megkockáztathatjuk, hogy a zsitvatoroki békekötés [november 11.] előtt kellett, hogy megszülessen, hiszen a végérvényes béke óhajtásának vágya a versben is szerepet kapott: „Ezekhez ráadásul járuljon a békítő olajág". A „ Dicsőítés "— „ Euphemisticon " említett helyszínei