Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Euphemisticon

Mindenesetre a-a helyszínek ismeretében - Szamosközy versét kell tekintenünk a legrészletesebb tudósításnak is, mely további hét helyszínnel gazdagította a pénteknapi szerencsés történések mondai hagyományát. Bocskai szabadságharcának néphagyománybeli emlékei A históriás ének sérült kéziratának egyik lapja Bocskai szabadságharcának néphagyománybeli emlékeit elsőként azzal az egyetlen magyar nyelven írt históriás ének bemutatásával és elemzésével kell kezdenünk, mely a legrészletesebben követi nyomon a fejedelem élettörténetét. Sajnálatos módon e 1607-ben keletkezett históriás ének fennmaradt kézirata rendkívül hiányos - főként a kezdő, és a befejező részeken -, így nem nyújthatja Bocskai életének teljes keresztmetszetét. De még így, hiányos formában is - mint egyetlen Bocskai korából származó (magyarul írt) népnyelvi emlék -, jelentős kultúrtörténeti értékkel bír. A Kozocsa Sándor által a Zichy-család zsélyi levéltárában felfedezett

216 Bocskairól szóló ének szerzőségét illetően ő még Czobor Mi216 A kézirat, mely eredetileg a Zichy-család zsélyi levéltárában volt, jelenleg ismeretlen helyen van, mivel az OL-ban őrzött Zichy levéltár anyagában a kézirat már nem található meg.