Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Bocskai szerencsés Péntek napjait hírdető kolozsvári kő és felirata
Stella micans Veneris prae stellis omnibus una, Solis aequa [Solisequa] m , et solis praevia, solis amor Quo fautrix [tutrix] pretiosa Tuos, dignabor honore, Queis mactas tanta me bonitate, dies? Luce Tua, lux prima meis natalibus orta est Arce Colosvari, cum Pater exul erat Quando Dornum Austriacam propter Constantibus ausis Nunc ingrata mihi gens mea vincla tulit Conscia Te, vindex in gratos ultio mansit Luce Tua, arce hostes cum pepulere mea Doctus ad has artes in me conflngere crimen, Infelix Italus non dubitavit homo Et Genitorem, et me semper fídum Austria sensit A[w]t Superi testes integritatis erunt Aulam ad Caesaream, atque ad to turn provoro mundum Immeritum, injustus hine retulisse vices Causa triumphavit mea, nostris Petzius armis Succubuit caesus nempe die Veneris Non habuit v [vindicta modum] Belliojosa [Belgiojoso] fugatus Cessit et Urbe [Urbs] mea — [fit] Cassa die Veneris [Ven. et.] Arrisit lux ulterius: sua moenia nobis Dedidit Eperies, nempe die Veneris [ Vexiilum oblatum est Turcarum a Caesaré munus, Cum clava aurata nempe Die Veneris.]™* [Cum Bas ta mihipugna fuit prima Edeliana, Perdit vbi ille homines mille, die Veneris] A versezetben található [szögletes zárójelek] között kurzívval szedett sorok azon hiányzó, avagy tévesen értelmezett vagy olvasott szavakat helyesbítik, avagy pótolják, melyeket LETAVAY Sándor pontosított, illetve egészített ki saját - 1806-os - olvasata alapján. Mint írja: „Ezen írások közzül azon híres Botskay István Erdélyi Fejedelemnek szerentsés Péntek-napjait ugyan ezen folyó hó 1818. Eszt.dei Tudományos Gyűjteménynek első Kötetjében már is olvasom; de egyszer' s mind veszem észre, hogy a' versek több helyeken héjánosak; én, a' ki valamint nagy szorgalommal, úgy nem kis bajjal mindenek szemek láttára, a' falhoz tudniillik lajtorját támasztván, ezen kő írást leírtam, minden verset szerentsésen elolvastam, és íme azon hibákat kipótolom." Bővebben lásd: LETAVAY Sándor 1818. 132-133. p. A LETAVAY Sándor szövegéből ezen a helyen hiányzó két sort Szabó Károly kiegészítéséből pótoltuk. Lásd: ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. kötet 167. p.
