Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
Fiáthok az irodalomban - Somogyvári Gyula: A Rajna ködbe vész
Fiáthok az irodalomban Somogyvári Gyula: A Rajna ködbe vész A rendkívüli életutat bejárt szerző Freissberger Gyula néven született a Sopron vármegyei Fülesen, 1895. április 21-én, meghalt 1953. február 12-én a kistarcsai internálótáborból Budapestre szállítás közben az „ÁVO” kezei között. Somogyvári Gyula néven csaknem két tucat regényt, Gyula diák írói álnéven több verseskötetet írt. A Rajna ködbe vész című regénye első kiadásban 1935-ben jelent meg, majd - miután 1950-ben minden művét betiltotta az ÁVH - 1970-ben, 1990-ben, 2000-ben és 2007-ben újra és újra kiadták a könyvet. A történet 1686 nyárelején kezdődik. A regény főhőse a bonni születésű Gott fried Albert Joachim, a török kiűzésére toborzott birodalmi hadak, mainzi érsek által felállított regimentjének rajnai vértes lovasa. A sejtelmes utalásokból kiderül, hogy a főhős nemesi származású, jogot hallgató diák szerelmi csalódásában lépett a seregbe. A regény róla szól, de, miközben az ember egy inkább érdekesnek, mint izgalmasnak mondható kalandregényt olvas, melynek látszólagos célja a rajnai vértes magyarországi kalandjainak elbeszélése, valójában a legtöbbször csak „háromnevű”-nek nevezett idegen, Rajna-vidéki német katona érzéseit, érzelmeit írja le a szerző. Ahogy a birodalmi sereg fennhéjázó vezérei, sőt „reguláris” katonái által is rongyos, gyülevész hordának tekintett magyar hajdú és kuruc vitézeket elkezdi csodálni és becsülni; ahogy felfedezi a magyar táj vad szépségét, majd amikor megsebesül, szerelembe esik az őt ápoló magyar leánykába. A rajnai vértes lovas egyre kevesebbet gondol rég nem látott szülőföldjére, az őt megcsaló hölgyre, a Rajna ködbe vész, s új hazát és szerelmet és barátot talál magának a „hungerok” földjén. Fiáth Jánost, a hajdúk hadnagyát Buda július 13-i ostromakor ismerte meg, majd tizednapra rá, amikor egy sereg akindzsi és aszáp kitört a várból, hogy beszögeljék a Tabánnál felállított ágyúkat s a birodalmi sereg menekülő, német katonáival szemben csak Fiáth hajdúi lendültek támadásra a törökök ellen, a rajnai vértes csodálója, utóbb tisztelője, majd barátja lett Fiáth Jánosnak. A 285 oldalas regényben az első fejezettől az utolsóig több mint három tucatszor szerepel a saját nevén, vagy mint, a „keselyük hadnagya” Fiáth János. 127
