Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
Fiáthok az irodalomban - Hegedűs Géza: Várj madár, várj … példázat a veszedelmekről - Harsányi Zsolt: Ecce homo – Munkácsy életének regénye
Régi magyar családok 12. Hegedűs Géza121 : Várj madár, várj... példázat a veszedelmekről 121 Hegedűs (Hirschi) Géza 1919-1999. háromszoros József Attila-díjas író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár. A Várj madár, várj ... példázat a veszedelmekről című regény 1970-ben jelent meg. 122 Hegedűs Géza: Sötétség és világosság. Várj madár, várj... Budapest, 1986.140. oldal A történet 1685-1686-os években játszódik és az emberi sorsokat, az ország jövőjét meghatározó történelmi esemény - Budavár visszavétele a töröktől - a központi cselekmény. A történelmi regény egyik dilemmája a két főszereplő - Szuhay Mátyás és Dávidházy Máté között -, hogy Thököly kurucai harcoljanak-e az addigi ellenség a birodalmi sereg oldalán a korábbi szövetséges törökök ellen. Ennek a sorsdöntő kérdésnek a megvitatásába vonja be Szuhay Fiáth János hadnagyot. A regényben ez a következőképpen áll: „Hallgassák, amit egymásnak mondhatunk, és döntsön ki-ki maga lelkiösmérete szerint. Ez itt Fiáth János hadnagy, ez meg Keleméri Farkas deák. Fiáth János jól megtermett, izmos-vállas, kis bajuszkás férfiú volt, amolyan igazi kuruc hadnagy a kardforgató mérges nemesek közül. A név nem is volt ismeretlen Dávidházy fülének: találkozott ő már kuruc vitézekkel a Fiáth famíliából.- Az örményest Fiáthok közül való kegyelmed?- Onnét, ezereskapitány uram - ütött fejével a szóra a hadnagy, láthatóan jókedvvel, amiért a híres Dávidházy hallotta már családjuk vitézlő hírnevét.”122 A kétszáz oldalas regényben még tucatnyi alkalommal említi a szerző Fiáth Jánost, mint bátor, honszerető katonát. Harsányi Zsolt: Ecce homo - Munkácsy életének regénye Az 1935-ben megjelent életrajzi regény a festőművész kalandos életét követi szinte egész Európán keresztül. A porosz-francia háború (1870-1871) idején Munkácsy és legjobb barátja és művésztársa, Paál László Düsseldorfban laktak. Az életrajzi regény szerint „egy francia ezredes, aki jól tudott németül, karácsony előtti napon találkozott velők az utcán” és meghívta őket ebédre a Brutenbacher-Hofba, ugyanis 128
