Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)
Névváltoztatások és „magyarosított” nevű Szirmayak
^ A.B.F. RA. „. Szirmai Foris Miklós 1895-1946 es testvére élt 10 Jv, Nagy Iván a Foris családot az ugocsai Szirmay család tagjától, Simontól^ vezette le: ...az Ugocsa megyei Fóris család, melyből Foris, Kolos Kopasz Simonnak fia Szirma helységbeli részbirtokra már Mátyás királytól új adományt nyert. 274 Tévedésének az adhatott okot, hogy Szirmán valóban volt Foris nevű birtokos, de nem azonos azzal a Forissal , kinek két gyermeke után az az ág kihalt. A Forisok csak a Szirma falu miatt használták a nevük előtt a szirmai jelzőt. A szirmabesenyői Szirmay család 1911-ben tartott családgyűlés-jegyzőkönyvének 20. oldalán ez olvasható: Mivel az utóbbi évtizedekben történelmi nevünket magyarosítás útján mindenki megszerezhette, elhatároztuk, hogy nevünk mostani írásmódjának fönntartásával felvehessük a „de genere Raak" melléknevet. 275 Erre később nem került sor. Az, hogy a Szirmay név magyarosítás útján mennyire elterjedt, igazolja Budapest főváros lakcímjegyzéke. Csak Budapesten 1900-ban 25 olyan Szirmayt tartottak nyilván, aki sem a borsodi, sem az ugocsai Szirmay családhoz nem tartozott. 276 1815 és 1956 között összesen 300 ezer névváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ebből 250 ezer kérelmet engedélyeztek, ami összesen 440-450 ezer emberre terjedt ki. 277 1893-ig 31 olyan névváltoztatási kérelem érkezett a Belügyminisztériumba, ahol a kérelmező Szirmaira kívánta változtatni a nevét. 278 Az 1800-as években érvényben lévő törvény szerint a meglévő családi nevek a családoknak nem olyan „magántulajdonai", hogy azokat névváltoztatással bárki fel ne vehetné. De a történelmi írásmódot (például az 115. kép A szirmai Foris család sírja a bőkényi temetőben 274 Nagy Iván: i. m. IV. kötet. Pest, 1858. 218. p. 275 Szirmay nemzetség családgyűlési jegyzőkönyv. 1911. 20. p. (eredeti a szerző birtokában) 276 Fővárosi Önkormányzat Levéltár Adatbázis-Lakcímjegyzék. 1900. http://www.bp.archiv.hu 277 Kozma István: A névmagyarosítás története. História folyóirat, 2000. május-június 278 Szentiványi Zoltán: Helyhatósági és Miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye. 1800-1893. Budapest, 1895. 223. p.
