Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

Névváltoztatások és „magyarosított” nevű Szirmayak

„ö" helyett „eö", „t" helyett „th", végső „y") használni nem szabad.

279 Szentiványi Zoltán írta könyvében: Mi nálunk legtöbb visszaélés történik a régi „ch", „gh", „th", „y" betűk önkényes használatával, mely ortografice már fenn sem áll és inkább a név korát jelzi. Sokan abban a véleményben vannak, hogy az „y" végbetű nemességet jelez, pedig csalatkoznak, az csak kizárólag „i" betűt jelent, melyet abban a korban végbetűnek írtak. Hogy véletlenül a nemesi osztály mint használja, igen természetes, mert a nemesi osztály úgyszólván két századdal előbb használt nevet, amikor a végső „i" betűt „y"-nak írták, nemcsak neveknél.

2

™ Benkő Loránd nyelvész írja: A kettős ff-eknek, -ss-eknek, -gh-knak, szóvégi y-oknak nincs semmi helyük a magyarosított családnévanyagban. A nyelvművelésnek a családnévváltoztatással kapcsolatos fő feladata az, hogy leleplezze a névmagyarosításban elkövetett hibákat, másrészt megismertesse az eredeti régi, magyar családnévanyagot.

281 A birtokunkban lévő „Névváltoztatási névsor" és a gyűjteményünkben lévő gyászjelentések alapján kijelenthetjük, hogy ezt a szabályt nagyon sokan nem tartották be. Már a névváltoztatást kérő is „y"-nal írta a nevét, nem beszélve a későbbi utódokról. 1893-ig az alábbi családok kérték a Szirmai névre történő névváltoztatást: Schmidt (Budapest), Spitzer (Szabadka), Stern (Budapest), Schwarz (Budapest), Scwarcz (Jászárokszállás), Heczkó (Ungvár), Grünwald (Temesvár), Schreiber (Budapest), Nemecsek (Budapest), Szinnak (Mezőhegyes), Schlesinger (Budapest), Schreiber (Magyar-Pécska), Szlezsák (Kunszentmiklós), Szunka (KisEcset), Schwummer (Budapest), Szmidzsár (Szarvas), Steinbeck (Belatinz), Stricher (Vágujhely), Steiner (Budapest), Schlesinger (Budapest), Danczinger (Budapest), Schmalcz (Nagyvárad), Spitzer (Budapest), Szrinka (Budapest), Sztareszenits (Félegyháza), Czibulka (Vörösmart), Schreiber (Budapest), Szirmaicsik (Budapest), Szuchy (Szolnok), Sternfeld (Baja), Portisch (Lippa)

282

. Még 1961-ben is kérvényezte egy alsópetényi Bulejsza nevű család, hogy Szirmaira változtathassák nevüket. Az engedélyt megkapták.

283 A fentiek miatt találkozhatunk olyan sok Szirmay nevű honfitársunkkal, akik sem a borsodi, sem az ugocsai Szirmay nemzetséghez nem tartoznak. Természetesen köztük is voltak kiváló, hírnévre szert tett emberek. Ilyen volt például Szirmai(y) Aladár (1897-1970). Nagyapja Steibeck József, aki a Zala vármegyei 279 Révay Nagy Lexikona. (Szerk.: Varjú Elemér) XIV. kötet. Budapest, 1916. 447. p. 280 Szentiványi Zoltán: Helyhatósági és Miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye. 1800-1893. Budapest, 1895. 11. p. 281 Benkő Loránd: A családnév változtatásnak kérdései. Budapest, 1985. 5-7. pp. 282 Szentiványi Zoltán: i. m. 223. p. 283 Kékesi Nikoletta Viktoria: Alsópetény személynevei. Kézirat. ELTE Tudományos Diákköri Konferencia. 2000.