Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)
A család címere
Arch. Nostri Fasc. 80. Nro 1412. jelzetet használt. Az oklevél kiadása szerepel a „Királyi Könyvek"-ben is, a 34. kötet 240. oldalán. 67 Mielőtt ismertetnénk az oklevél tartalmát, nézzük megszületésének körülményeit. Mint korábban már említettük, Szirmay György 93 1719-ben Ugocsa vármegyébe utazott, hogy felkutassa a Szirmay családra vonatkozó, a tatár pusztítás után megmaradt okleveleket. Az öszödfalvi Göde családdal 1720 februárjában „egyezséglevelet" kötött, melyben rokonságukat igazolták. Göde Györgytől 2022 darab oklevelet kapott. Az Újhelyi családdal 1720 decemberében kötötte meg a rokonságra vonatkozó igazoló szerződést, és újból kapott okleveleket. A Szatmár vármegyei Szirmay Istvánnal a Szirmay család őseiről és a közös rokonságról 1721-ben írtak alá egyezséglevelet. A megszerzett oklevelek alapján állította öszsze György 93 a genealógiáját. 6,s Célja az volt, hogy maga és testvére, Szirmay Ferenc^, valamint a Szatmár vármegyében lakó Szirmay István nevében kérje az Udvartól a régi nemességük megújítását, valamint a címerhasználat engedélyezését. Istvánt g9 előrelátóan azért szerepeltette a kérvényben, mert egyrészt István, egy ismert és előkelő család tagja volt, másrészt tudott volt, hogy az 1717. évi tatárdúláskor az ugocsai almási templomban feleségével és rokonságával együtt tatár rabságba került. Bár megszabadult, de levelesládája elpusztult és oklevelei elvesztek. György 93 szerzett egy tanút, aki azt vallotta, hogy a levelesládában volt a címeres levél is. 69 1722. szeptember 24-én Kapy Gábor országbírói ítélőmester megbízásából Sibrik Ferenc „juratus" vizsgálta meg a György által leadott okleveleket, tanúvallomásokat és genealógiai „levezetéseket", és bizonyítottnak látta, hogy György és testvére, Ferenc 92 , valamint rokonuk, István az 1300 körül élt Szirmay Miklósnak, egyenes ágú leszármazottai. Sibrik jelentése alapján az ítélőmester gróf Koháry István országbíró neve és pecsétje alatt 1722. szeptember 29-én egy bizonyságlevelet adott ki, mely igazolta a nevezettek származását. 70 A család címere György y3 1723. június 3-án nyújtotta be kérvényét az udvari kancelláriához, csatolva a tanúkihallgatási jegyzőkönyveket és a leszármazást bizonyító országbírói oklevél hiteles másolatát. Kérvényében előadta, hogy Szirmay István g9 a Szatmár és Ugocsa vármegyékben garázdálkodó tatárok kezébe került és a rá, mint idő67 Illéssy János és Pettkó Béla: A Királyi Könyvek 1527-1867. Budapest, 1895. 211. p. 68 Komáromy András: i. m. Turul. 1893. II. 57-60. pp. 69 Komáromy András: i. m. Turul. 1893. II. 61. p. 70 Komáromy András: i. m. Turul. 1893. II. 61-62. pp.
