Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)
A család címere
sebb atyafira bízott családi levéltár elpusztult, az őseinek még a Nagy Lajos király által adományozott címeres levél is elveszett. Minthogy pedig a család 500 éven keresztül folytonosan és háborítatlanul birtokában volt Szirma falunak, sőt nagy részét ma is ő meg rokonai mint Szirmay Miklóstól, egyenes ágon leszármazottak birtokolják, a király lábaihoz borulva esedezik, hogy elődjeiktől rájuk szállott, gyűrűiken és pecsétjeiken mindig használt és a kérvényre festett ősi címerüket megújítván, régi nemességüket megerősíteni méltóztassék. 71 György egy „előzetes" kérvényt már korábban beadhatott, mert Paluska György, Zemplén vármegye országgyűlési követe, a Királyi Tábla bírája már 1723. május 15-i dátummal írt egy jelentést a borsodi Szirmay család egyik kiemelkedő személyiségével, Szirmay Andrással történt találkozásáról. Részlet a jelenetésből: Alulírott, jelen levél tartalmával tanúsítom és elismerem, hogy minekutána a nemes és nemzetes Szirmay György úrnak az ő ősi származásával és nemesi címerének megújításával kapcsolatos kérelméről a fenséges herceg Sachsen bíboros úr esztergomi érsek, Magyarország prímása, mint megbízóm utasítására a nemes és nemzetes idősb Szirmay András úrral beszéltem. Ez utóbbi világosan és nyíltan elismerte és tanúsította, senki sem tagadja, sőt egész Felső-Magyarország számára nyilvánvaló, hogy az említett Szirmay György úr egészen az ő régi eredetű nemes nemzetségéből, de egy másik Szirmay-ágból származik, ahogy magát a Szirma nevű falut (Ugocsa megyében) atyafiaival bírja. Amiről is jónak láttam jelen tanúsítványt kibocsátani. Pozsony 15. május Anno 1723. 72 A György által hozott nyolc tanút az 1723. évi országgyűlés alatt a királyi biztosok hallgatták ki, melyről jegyzőkönyv is készült: Nyilván tudják Szirmay Famíliának Szirmáról L Lajos Magyarország Királyától 1352 évi Donatioját és Privilégiumát, akit a Fatensek magok is olvastak és Nemes Ugocsa Vármegye Szolgabírójával Duka Péter urammal is, minthogy a régi barátírást olvasni jól tudta, annakutána Reviczky Imre Urammal, említett Ugocsa Vármegyei Ordinarius Nótáriusával olvastattak. Ezen Szirmay Famíliának és más Priviegiális Levelei, kik egy fél tarisznyával, s inkábbára mind régi barátírásból álló levelek voltak, hogy közelebb múlt siralmas Tatár rabságban elvesztek, bizonyosan vallják. Emlékeznek arra is, hogy azon Lajos Király Donatiójában Csorna falu is fel volt véve Szirmával együtt conferáltatván a Szirmay Famíliának. Nyilván tudják, szemeikkel látták, hogy ezen Donátiéban volt Szirmayak Rák czímere is feltéve, valami vitéz Rák nevezetű elejéknek emlékezetére, a mellyel mindenkor éltek, amint Rátonyi Pál Uram Szirmay Dienes és Bemard vice-Ispánoknak pecsétes leveleikből megmutatta." 73 71 Komáromy András: i. m. Turul. 1893. II. 63. p. 72 Kazinczy Ferenc - Szirmay Antal: A Szirmay ház ... 1820. MTA. Kézirattár 363/1. 12. p. 73 uo. 13. p.