Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Szápár falu, a családnévadó ősi birtok és a család feltűnése
kiejtésre és írásalakra; miután a szláv nyelvészet alapján csak a «Czapar» és «Zapáry» írásalak helyes, és ezek után a magyar nyelvérzéknek megfelelően a «Szapar» és «Szapary» írásalak magyaros; miután végre a történelmi fejlődés is a «Szapar» és «Szapary» írásalakot mutatja valódi eredményül: azon véleményre kell jutnunk, hogy a grófi család neve a történelmi és nyelvészeti kritika által egyaránt helyesnek talált Szapáry alakban írandó." 22 Faller Jenő 23 úgy vélte, a Szápár név a szláv cap, capar=bak szóból származik, s ennek az lenne a magyarázata, hogy a helybeli lakosság kecsketenyésztéssel foglalkozott. A török hódítás után a szláv és német dialektusok hatására a név Szápár-rá alakult. Szombathy dr. cikkének megírásakor, 1888-ban négyféle kiejtés létezett: Szápár, Szapár, Capár, Czáfár. A huszonegyedik század fordulóján a Szapáry leszármazottak körében a névnek kétféle írott és kiejtett formája használatos: Szapáry a muraszombati ág és a nagykátai ág ifjabb ágának tagjai számára, és Szapáry a többiek esetében. Bátky Zsigmond 21 azt állította, hogy a Szápár név a Szoporból ered, amelyet a török szapmak, 'visszafordulni, eltávolodni' jelentésű igéből származtat; ebben az esetben a falu neve egy tulajdonnévből, az első Szapáryak nevéből eredt volna. E forrásunkkal kapcsolatban azonban egy észrevételt szükséges tennünk. A „Föld és Ember" című tudományos szemle, melyben Bátky Zsigmond cikke megjelent, a Szegedi Egyetem Földrajzi Intézetének Kogutowitz Károly által szerkesztett folyóirata volt a 20. század első felében. Maga a szerző írta e folyóiratban néhány oldallal korábban: „a Föld és Ember ez évi számában (115.1.) néhány példán szóvá tettük helyneveink szlávo-mániás laikus magyarázatait. Azóta két másik díszpéldánnyal találkoztunk." Ezekben a nyelvészeti vitákban nekünk nem célunk állást foglalni, csupán a különböző nézeteknek biztosítottunk teret. Köhler Aladár 25 szerint a két hipotézis között - tudniillik, hogy a család nevét kapta-e a település vagy pedig a falu nevéből ered a család neve - nem lehet dönteni. Az objektivitás azt kívánja, hogy a család, illetve a család nevének eredetével kapcsolatban - teljes fenntartással ugyan - de megemlítsünk két másik feltételezést, amelyeket a család tagjai a kiejtés és a leírás hasonlóságaira alapozva, másfél évszázada állítottak fel. Ezek a feltételezések azonban inkább miszticizálóak, heroizálóak, a 19. századi romantikus történelemszemlélet nehezen igazolható hipotézisei. Az egyik egy családi legendára épül. 22 Uo.: 89.p. 23 Faller im. 24 Bátky Zsigmond: Föld és Ember, 1928. VIII. évf. 4. szám, 210-21 l.pp. 25 Köhler Aladár: Szapáry Péter mondája, (a továbbiakban Köhler im.) Ethnographia (Népélet) 1930. (XLI. évf.) 162.p.
