Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay György és Návay József közötti viszályok, osztályos egyezségek és perek
„hogy ha sajnálja a maga részét, forintját a jószágban, adok érte neki 3000 forintot, vegye ki belőle, és menjen el onnét." 91 A Királyi Tábla 1748-ban hozta meg elöntését, és ítéletében új osztály megtételét írta elő. A végrehajtást Lábady Ádám, Csongrád megye alispánja és Kamocsay Imre, Csongrád megye főszolgabírója teljesítette. Az aktusról Szegeden 1749. július 9-én vettek föl hiteles okiratot. Újra elosztották a jobbágyokat, most Návay György 5 ötvenegy, míg Návay Józsefio negyvennégy főt kapott. A területet pedig a vásárhelyi út mentén választották el. György? az úttól nyugatra, Józsefio a keletre eső részt kapta. Osztályt tettek az épületek egy részében is. 98 A per lezárultával a család két ága között nem köszöntött be a béke. 1750-ben Návay Józsefm azért perelte Györgyöt?, mert az a lakosokéval együtt járó ménesét áthajtotta az ő legelőjére, ahol közel egy hétig tartózkodtak. Návay György? csikósai viszont azt panaszolták, hogy Józsefm káromkodások közepette „mívelem a lelketeket adta teremtették", puskával kergette el őket földjéről, sőt két nyerges lovat elvitt a szállására. A lovakat visszacsapta ugyan a ménesbe, de a nyergeket magánál tartotta. 99 1750 szeptemberében Návay Jánosa (György? fia) indított pert Návay József 10 ellen. A felperes szerint Návay Józsefi 0 még 1749-ben, éjszaka kétezer tégláját elvitette a téglaverőtől engedélye és fizetés nélkül, és részben abból építette föl csárdáját. A kérdésben kihallgatták Kőműves Albertet, aki „minden kérdés nélkül a vályogok elhordasa végett kezdett szólni, ezen átkos szókra fakadván: az Isten engem földdé teremtsen, és mindjárt földdé legyek, ha nem intettem Návay József^ Uramat attól, hogy a rakás vályognak békét hagyjon, mivel vagy nekem, vagy ő kelmének baja lészen érette a jövendőben, mert az a szolgabíró Návay János\, uramé. Melyre ő kegyelme felelt: nem a te gondod az hallgass!" Návay JÓzsefio szerint a téglákat nem éjjel, hanem nappal, és nem a rakásból, hanem a földről szedegették föl. Ő jóhiszeműen járt el, mert úgy tudta, hogy a téglák eladásával megbíztak egy személyt, aki mindenkinek ajánlotta azok megvételét, ővele megalkudott, és természetesen fizetni fog. 100 Ugyancsak 1750 szeptemberében Návay György?, Józsefio jobbágya Bakos Tamás ellen kereste igazát. A vád szerint Bakos szénát lopott, amiért György? elvette lovát és kocsiját. 101 97 Nlt. 34. Návay György vallomása Földeák mikénti szerzéséről. É.n. 98 Nlt. 32. Osztálylevél másolata 99 CSML.CSL. IV.A.11. Csanád vármegye törvényszékének iratai. Nr.16. 1750. 100 Uo. Nr. 227. Nr. 17. 1750. 101 Uo. Nr. 18. 1750.
