Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay György és Návay József közötti viszályok, osztályos egyezségek és perek
A két földesúr közötti állandó „harc" miatt legtöbbet a jobbágyok szenvedtek. Nem csoda, hogy állapotuk miatt Csanád megye közgyűlése előtt keresték igazukat. Elpanaszolták többek között, hogy „tekintetes Návay Józsefe Uram mindenben ellenkezik az tekintetes öreg úrral, sőt magunkat is hol Döbröczöni embereknek, s hol más sátánoknak nevezi, teljességgel ránk nem nézhet s nem is akarja engedni, hogy egyik uraság jobbágyai az másikkal társalkodgyék, egy faluban lakván hallhatatlan dolog, sokan vagyunk vér szerint való Atyafiak, egymást meg nem taga dhattyuk. " 102 Az 1749-es ítéletbe Návay Józsefe nem nyugodott bele. Egy év elteltével Csanád megye előtt újra perelte nagybátyját. Most azt sérelmezte, hogy az osztály megtételekor nem osztották fel az egész határt, kimaradtak abból az úgynevezett gencsháti, paptelki, ágostonszállási, jángori és cirokméhesi kaszálók. Nehezményezte, hogy a Szárazéren túli erdőt a bírák akarata ellenére nem engedte Návay György 5 osztály alá. Véleménye szerint néhány belterületi ház tulajdonjogát sem tisztázták kellően. A vádakra Návay György 5 tanúkihallgatást kért, amit Földeákon 1750. május 3-án a megye hites bizonysága mellett megejtettek. Az eljárás során kilenc tanú, köztük a falu volt bírája és két nemes személy bizonyította, hogy a kaszálók jó részét az árvizek miatt nem lehetett felosztani. Vallották, hogy a jángori területet a község mindig „marhajáró földnek" tartotta. Kijelentették, ha azt elvennék tőlük, „az egész Helységnek el kellene pusztulni, mivel nem volna a maguk marhájának legeltetésre elegendő földje, minthogy tudva vagyon, hogy ezen Füldeáki határnak nagyobb része vizek által elfoglaltatott. " A per idején 1753-ban készítette el Ruttkay Imre, gróf Károlyi Ferenc hites mérnöke Földeák első bel- és külterületi térképét, feltüntetve azon a két Návay által birtokolt területeket. Az ügyben a rendelkezésre álló adatok szerint nem született döntés, egyedül a dohánykertészeken osztoztak meg nyolc-hat arányban György? javara. Az állandó pereskedésbe talán mindkét fél belefáradt, mert 1755. október 13án Csanád megye közgyűlésén megjelentek és ott kijelentették: „Én idősbik Návay György^ mind két ágon levő Successoraimmal együtt fiaimnak is jelen létükben egy részrül. Más részrül pedig én Návay Józsefe hasonló képpen mind két ágon levő Successoraimmal együtt itt Makó városában cerebrált Nemes Csanád Vármegyének Particuláris Gyűlés alkalmatosságával, akarván eddig is egyCSML.CSL. IV.A.l.b. Közgyűlési iratok. 108.F.16. CSML.CSL. Uo. Nro. 242. (Fase. I. N.33.) 1752.
