Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay Lajos politikai pályája

Wekerlének akart bizalmat szavaztatni, saját kerületében gyűlt meg a baja. A múltkor Battonya megnyilatkozott ellene. Földeákon, amely község majdnem teljesen az övé egy párthíve sincs? 504 Ez utóbbit személyesen is tapasztalhatta, amikor a választási küzdelmek idején otthon Földeákon járt, majdnem tettleg inzultálták. 505 Temesvárott viszont ezrekre menő többséggel megválasztották képviselővé. Egyike lett a munkapárt 256 képviselőjének, akikkel szemben a két részre szakadt függetlenségiek száznál is kevesebb mandátumot szereztek (Kos­suth-párt 51, Justh-párt 44). Csanád megyében két függetlenségi körzetet megtartottak (Makó: Justh Gyula, Battonya: Vertán Etele), a nagylaki körzetet viszont elhódította a munkapárt (Szojka Kálmán, Nagy Sándor ellenében). Justhot keservesen érintette az országos bukás, de azután azzal kérkedett, hogy „az ő megyéjéből kikerget minden hitvány mungót" 506 Valójában az ered­ménytelen koalíciós szereplése miatt nemcsak országosan, de megyéjében is veszített politikai presztízséből, és ez lehetetlenné tette, hogy beváltsa fenyegeté­sét. Návay Lajos 7 4 zökkenőmentesen folytatta politikai pályáját a munkapártban. Bizonyítja ezt az a tény, hogy újból a képviselőház alelnöke, sőt Khuen bizalmasa lett. Néhány hónap eltelte után azonban tapasztalhatta, hogy a munkapárttal is törököt fogott. Nyilvánvalóvá vált előtte, hogy a várakozásával ellentétben a Ti­sza-csoport - noha egyelőre még csak a háttérből - határozza meg a párt arcula­tát: a választójogi reformról még csak szó sincs, a véderőtörvény megszavaztatásának, amivel egyébként ő is egyetértett, van minden alárendelve. A véderőtörvény támogatása és a pártegység kívánalma miatt végül választójogi elképzeléseinek „átütemezése" mellett döntött. Rendkívül élesen támadta Justhot, aki az általános, egyenlő és titkos választójog megalkotásától tette füg­gővé a normális parlamenti viszonyokat. Ellenkező esetben a költségvetés és a kormány egyéb javaslatainak obstrukciós megakadályozását helyezte kilátásba. A véderőtörvény kapcsán volt pártvezérével, Andrássyval - akit Justhtal ellen­tétben továbbra is tisztelt - szintén ellentétbe került. A hatvanhetes Andrássy felmelegített katonai követeléseivel támadta a javaslatot oly elszántan, hogy a függetlenségiek obstrukciós terveivel is egyetértett. A pártközi megbeszélések és Makói Üjság. 1909. december 8. Napló II. 72.p. Napló II. 88. p. A „mungó" a munkapártiak gúnyneve volt.

Next

/
Thumbnails
Contents