Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay Lajos politikai pályája

„béketárgyalások" eredményeként a véderőtörvény napirendre tűzéséig tárgyaló­képes maradt az országgyűlés, ekkor azonban teljes erővel kitört az obstrukció. Návay Lajos 74 kezdettől fogva a „békés kivárás" taktikáját propagálta, ami véleménye szerint az ellenzék kifulladásához és tőle a közvélemény elfordulá­sához vezetne. Az erőszakot, a házszabályok megsértését nem tartotta célravezetőnek, mert az szerinte a közvéleményt könnyen az ellenzék pártjára állíthatná. A Tisza-csoport viszont az erőszakos fellépés mellett kardoskodott, bár a végrehajtás terén még óvatos volt, hiszen élénken élt még emlékezetében az 1904-ben balul sikerült akciója. Mindenestre azt elérték, hogy az ellenzék képviselőházi játékszerévé váló Berzeviczy Albert elnök leváltása - Khuen egyetértésével - napirendre került. Tisza házelnökségét viszont még legközvetle­nebb hívei sem tartották időszerűnek. 507 így került előtérbe Návay Lajos 7 4, aki Khuen-Hédervárynak és Tiszának egyaránt megígérte, hogy megválasztása ese­tén Berzeviczynél szigorúbban alkalmazza a házszabályokat, és ha ez nem lenne elegendő az obstrukció visszaszorítására, úgy bármikor átadja a helyét Tiszának. A Tisza házelnökségétől tartó ellenzék, miután beletörődött Berzeviczy lemondásába, elfogadta Návay 74 jelölését, akiről tudni vélték, hogy mindenkép­pen a házszabályok keretén belül marad. Meglepetést keltett ellenzéki körökben székfoglaló beszédének erélyesebb hangvétele, melyben a házszabályok obstruk­cióellenes lehetőségeinek kiaknázását jelölte meg elnöksége kiindulópontjá­nak. 508 A beszéd után Andrássy felkereste és közölte vele, hogy az ellenzékre na­gyon rossz benyomást tett, mivel nem ígérte meg, hogy Berzeviczy szellemében fog elnökölni, sőt azt a gyanút keltette, hogy akár az ellenzék letörésére is vállal­kozna. Návay-4 ez utóbbit erélyesen visszautasította, fenntartotta viszont szuvere­nitását Berzeviczy szellemétől: „nem csak személyi csere volt az, amikor én let­tem Berzeviczy utódjává. Nem csak a fegyverszünet folytán lettem a ház elnö­kévé, lettem volna amúgy is, hogy némileg több élelmességgel és energiával pró­báljam meg az ellenzék sakkban tartását, azaz mintegy átmenetet képezzek a puha és alkalmatlan Berzeviczytől Tisza általam egy időre visszaszorított erősza­kos rendszabályai felé' - írta naplójában. 509 1911. november 9-én délután az Andrássy Gyula, Kossuth Ferenc, Károlyi Mihály, Justh Gyula, Rakovszky István alkotta ellenzéki delegáció már kipréselt 17 Napló II. 251.p. 18 Napló II. 305.p. 19 Napló II. 306.p.

Next

/
Thumbnails
Contents