Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
Návay Lajos 74 a világháború idején a kormány felkérésére az elsőrendű kérdéssé váló közélelmezési ügyeket intézte Csanád megyében. Földeákon lakott, de sűrűn bejárt Makóra a megyeházára, ahol a közélelmezési visszásságok, a hadisegélyezések, a rekvirálások ügyében intézkedett vagy interpellált. Nem titkolta el helytelenítését a hadvezetés egyes intézkedéseivel szemben. Hivatalából fakadóan tisztába volt a háború embertelenségeivel, a rekvirálásokkal, az erőszakos sorozásokkal, mégsem csatlakozott a Károlyi Mihály által már 1915 decemberében megindított békeakcióhoz sem, amely aktív ellenzéket választott le a függetlenségi pártról, és kiengedte a politikai harc palackban szunnyadó szellemét. Egészen 1918 elejéig (választójogi vita) megelégedett a háború keretei közé szorított segélyezési tevékenységgel. Indítványára fordult a vármegye az országgyűléshez, hogy a törvényben megállapított segélyezésen kívül a megye társadalmi úton is megadóztathassa önmagát, és ebből gyámolítást nyújthasson azoknak, akiknek az állami segítés elégtelennek bizonyult. A felterjesztés eredményeként született meg az 1916. évi XXXV. törvénycikk, amely lehetővé tette, hogy a törvényhatóság az engedélyezett pótadón kívül még külön öt százalékot vethessen ki hadisegélyezési célokra. Tevékenysége elismeréséül 1918 elején kitüntették az I. osztályú polgári érdemkereszttel. 518 Hadik János közélelmezési miniszter távozásakor lehetséges utódként felmerült Návay Lajos 7 4 személye. A függetlenségi sajtó persze tudni vélte, hogy ő „a mai alakulásokban nem hajlandó aktív szerepet vállalni: 519 Az új miniszter Návay-4 mellőzésével közélelmezési kormánybiztost nevezett ki Csanád megyébe. A vármegye tiltakozott, Návay 74 pedig sértődötten lemondott. A kormány elnézést kért a tapintatlanság miatt. Návay 74 a következő képviselőházi beszédében visszatért az ügyre. Megjegyezte, hogy amit ő ingyen és a visszajelzések szerint jól végzett, azt most a biztos „automobilon és jó pénzért csinálja: 520 A politikai élet iránti érdeklődését a Wekerle-kormány kinevezése keltette föl, majd a Vázsonyi-féle választójogi törvényjavaslat beterjesztése után ismét nyíltan politizált. Elsőként a vármegyei közgyűlésen üdvözölte az általános választójogot: „Ezt a reformot a társadalmi osztályok között fennálló ellentétek levezetésére és kiegyenlítésére mindenek fölött szükségesnek ítélem: 521 A választójogi 518 Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Szerk: Vermes Ernő. Makó, 1929. 516.p. 519 Makói Független Újság. 1918. január 12. 520 Uo. 521 Makói Újság. 1918. január 16.
