Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
bizottságban is a javaslat mellett foglalt állást, de a munkapárti támadások miatt az esetleges kompromisszumot sem zárta ki. 522 A képviselőház ülésén elmondott beszédében már konkrétan a megegyezés mellett tört lándzsát, „mivel a Ház feloszlatása a mai viszonyok között nem lehetséges? 51 '' Ezzel ismét kormányképes politikus lett, és szinte naponta forgott közszájon a neve valamely tisztséggel kapcsolatban. A munkapárttal a választójog kérdésében megegyezni nem tudó Wekerle-kormány második lemondása (1918. április 17.) után miniszterelnökként emlegették, mint aki ebben a funkcióban meg tudná valósítani a megegyezést. Wekerle ismételt kinevezésével ez a kombináció kútba esett, sőt Návay 74 visszautasította a munkapárti részről támogatott esetleges belügyminiszterségét is. 524 A kompromisszumos választójogi törvény elfogadása után csak rövid időre lélegezhetett föl a Wekerle-kormány. A harctéri vereségek, a dualizmus nemzetiségi mozgalmakban is jelentkező válsága, konkrétan a horvát bán lemondása kapcsán a királlyal támadt konfliktusa miatt Wekerle felmentését kérte. Ezt megelőzően szeptember 27-én koronatanács foglalkozott a horvát kérdéssel, és az a vélemény alakult ki, hogy a délszláv területeket csak úgy lehet talán megtartani a monarchia részére, ha engednek a horvátok trialisztikus követeléseinek. Wekerle lemondása után a király olyan miniszterelnököt keresett, aki a délszláv kérdés megoldását vállalná. Návay Lajosra 7 4 gondolt, kihallgatáson fogadta, de Návay 74 a feladatot nem vállalta. 525 A másik szálon futó események, amelyek Károlyi 1915-ös békekövetelésében gyökereztek és 1918 őszére a radikális és a szociáldemokrata párt segítségével a társadalom széles rétegeit mozgósították, Návayt 74 továbbra is hidegen hagyták. Görcsösen ragaszkodott egyre anakronisztikusabbá váló 67-es elveihez, a monarchiához. Megdöbbenve tapasztalta, hogy a nép már nem a történelmi középosztály kegyes reformjaitól várja sorsa jobbra fordulását, hanem a forradalom útjára lépett, és a Magyar Nemzeti Tanács 12 pontjáért lelkesedik. Utolsó közéleti szerepével is ennek a folyamatnak a megállítását kívánta szolgálni: a rövid életű Hadik-kormány belügyminisztere lett. 526 22 Makói Űjság. 1918. február 13. 23 Makói Újság. 1918. április 27. 24 Makói Újság. 1918. április 18, 30. 125 Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Magyarország története II. 1867-1918. Budapest, 1934. 374.p. ;26 Merényi Lászó: Az őszirózsás forradalom. Budapest, 1983. 100.p.
