Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay Lajos politikai pályája

74. kép Návay Tamáss?kúriája - jelenleg szociális otthon -, Óföldeák, Návay Lajosyi utca országosan is a Szabadelvű Párt vereségét hozta (Függetlenségi Párt 166, Szabad­elvű Párt 159, disszidensek 27 mandátum). 485 A király elfogadta ugyan Tisza István kormányának lemondását (1905. február 14.), de a további elhatározásig az egyes minisztereket hivatalukban meghagyta, majd a választás eredményét - a koalíció programja miatt - figyelmen kívül hagyva Fejérváry Géza bárót - aki nem sokkal azelőtt felállított magyar darabont testőrségnek a parancsnoka volt ­nevezte ki miniszterelnökké (1905. június 18.). 486 Az ún. „darabont kormány" belügyminisztere a Csanád megyéből elszármazott Kristóffy József lett. Az ellen­zéki pártokból még 1904. november 19-én alakult koalíció meghirdette a nem­zeti ellenállást: az adófizetés és az újoncállítás megtagadására szólított föl. Návay Lajos 74 a választások után lemondott alispáni tisztségéről. (Hervay Ist­ván lett az utódja), és azt hitte, hogy azontúl nem a vármegyegyűlés, hanem az 485 Magyarország történeti kronológiája. Budapest, 1982. III. 807. p. 486 A koalíció katonai követelései voltak elfogadhatatlanok a király számára: a magyar vezényleti és szolgálati nyelv, magyar zászló, magyar jelvények, magyar katonai bírás­kodás.

Next

/
Thumbnails
Contents