Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
országgyűlés lesz a működésének színtere. Ehelyett a közel egyéves „nemzeti ellenállás" vezetése várt rá, egy olyan „alkotmányvédő" harcé, amelyet ugyan győztesnek kiáltottak ki, de csak egy „nulla paktumot" 48 ' eredményezett. A Fejérváry-kormány kinevezése napján a megyei tisztikar értekezletet tartott, amelyen egyeztették az új kormánnyal szembeni magatartásukat: „Hivatásunkkal járó kötelezettségünket teljesítjük továbbra is, azonban minden olyan törekvés, amely az alkotmány megkerülésével, a fennálló törvények félretolásával igyekszik érvényesülni, gátló akadályra fog találni eljárásunkban"^ Ezt követte június 27-én a vármegye közgyűlésének hasonló szellemű határozata, amely az országgyűlés ellenőrzése alatt álló alkotmányos kormány kinevezésétől tette függővé az együttműködést. A közgyűlés „elvárta" a tisztviselőktől, hogy „a parlamenten kívülálló kormány egyetlen rendeletét sem fogják végrehajtani." 489 A közgyűlés valamennyi lényeges indítványát Návay Lajos 7 4 tette, és ezzel akarva-akaratlanul a vármegyei ellenállás élére került. Ezen az ülésen megválasztották egy tizenkét tagból álló megyei alkotmányvédő bizottság elnökévé. A közgyűlésen született még egy Kristóffyt elítélő határozat a következők szerint: „fájdalmas meglepetéssel vett tudomást (a vármegye) egykori főjegyzőjének, Kristóffy Józsefnek olyatén elhatározásáról és cselekvényéről, mellyel végképp elvágta azon kapcsolatot, amely a múlt alapján közte és a vármegye közönsége között fennállott, sőt a vármegye közönségét arra készteti, hogy a maga részéről is ünnepélyesen és határozottan kijelentse, miszerint Kristóffy József úr további politikai működése felett egyszer s mindenkorra napirendre tér."* 90 Kristóffy mellett mindössze néhányan maradtak meg régi hívei közül. Ezek Ormos Ede vezetésével a Maros című makói lapot felhasználva igyekeztek tömöríteni mindazokat, akik szándékosan, vagy politikai jogok híján az „alkotmányos küzdelemből" kimaradtak. Míg az előbbieknél a Fejérváry kormány átmeneti jellegét, a király és a koalíció közötti kompromisszum létrehozásában vállalt szerepét hangsúlyozták, addig az utóbbiaknál a fő vonzerő az általános és titkos 487 Návay Lajos későbbi (1910) terminológiája az 1906. áprilisi paktumról. Mind a katonai követelések, mind a gazdasági önállóság terén az 1905-ös lehetőségeknél is kevesebbet értek el. Vö. Mérey Gyula: Magyar politikai pártprogramok. Budapest, 1934. 88.p. 488 Návay Lajos i.m. 15.p. 489 Uo. ll.p. 490 Uo. 14.p.
