Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Tamás, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc főispánja
kiirtva lesz a háládatlan rabló csorda" 281 A buzdító szavak nem maradtak hatás nélkül. A Csanádiak, köztük számos makóival, rászolgáltak az előlegezett bizalomra. Erről Kossuth így írt Máriássy alezredesnek november 25-én kelt levelében: „Arról értesítem, hogy a nevezett 29. zászlóaljnak azon része, mely csanádi újoncokból áll, kitünőleg derék sereg? 2 * 2 1848 decemberében és 1849 januárjában a szerb csapatok előrenyomulása miatt Makó város helyzete egyre reménytelenebbé vált. A honvédség kiürítette Bánátot és Bácskát. Makóra és a környező falvakba délvidékről menekültek ezreit helyezték el. Návay Tamás 5 7 a Honvédelmi Bizottmánytól katonaságot kért a Szeged-Arad vonal védelmére. Kossuth Lajos február 7-i válaszában kitért arra, hogy a marosi vonal védelme tulajdonképpen az aradi tábor feladata. Katonaság van Aradon és Szegeden, így szerinte „különös volna, ha még a két pont közé eső vonalra is új sereget küldenék? Az írottak ellenére Kossuth nem hagyta magára vidékünket. Arra utasította Gaál Miklós tábornokot, az aradi tábor parancsnokát, hogy a marosi átkelés pontjait megfelelően védelmezze. 283 Návay Tamás?? 1849. február 5-én a megyei bizottmányi ülésen „körülményesen előadta, miként szorongatott hazánkban az utóbb tartott ülés óta előre ki nem számított változások fejlődtek ki?'Szólt arról, hogy „a vérszemet nyert szerbek. ..folyó hó 4-én egészen túlsó Csanádig húzódott csapat egy része Csanádon elkövetett erőszakos, és kárhozatos rablás és gyilkolás után a csanádi révnél áttörtek, s Apátfalva helységét megtámadással fenyegették?'Návay57 megjegyezte, hogy a kormánytól kért segítséget, de ettől függetlenül szükségesnek látta, hogy a szomszédos Csongrád megyétől szintén támogatást kérjen. Előterjesztését elfogadták. A bizottmány határozatokat hozott a tennivalókról. Többek között kérték Gaál tábornokot, hogy az aradi táborból engedjék haza a csanádi nemzetőröket. Elhatározták egy újabb, házi pénztárból fizetett nemzetőr egység felállítását, valamint a magánosoktól való fegyverbegyűjtést, és egyúttal tűzvédelmi intézkedéseket vezettek be. 284 1849 januárjában Návay Tamás 57 amúgy is fontos és szerteágazó feladatai még eggyel szaporodtak. A Csanád megyei önkéntes szabadcsapat 1. gyalogszázada Aradon, majd Pécskán teljesített szolgálatot. Melléjük nevezték ki kormányKossuth Lajos 1848/49-ben III. K.L. az OHB. Élén I. 203-204.pp. Halmágyi Pál. Makói História. 1998.1. 5. sz. 2.p. Kossuth Lajos 1848/49-ben III. 189. sz. 350-351. pp. CSML. Csanád. IV.B.101. 1849. 302.
