Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Tamás, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc főispánja
biztosnak. 1849. március 22-én Perczel IV. hadtestének csapatai több irányban rohanták meg az ellenség állásait, és győztes ütközetekkel felszabadították a Tisza-Maros szögét. Március 22-én Dobsa Lajos csapata, a 62. (Thurszky) sorgyalogezred alegységei és a Pesti Légió Makóról átkelve a Maroson elfoglalták Kiszombort. A csata krónikása feljegyezte, hogy a helyszínen azonnal ott termett Návay Tamás 57 főispán, akit megéljenezve és hálával üdvözöltek. 285 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban az ott jelenlévő országgyűlés népgyűléssé bővült ülése egyhangúlag kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását. Április 19-én az országgyűlés elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Návay Tamás 5 7 ünnepélyes keretek között május 6-án kihirdette a nyilatkozatot, az összes hivatalnokot fölmentette az uralkodóház iránti engedelmesség alól, és egyúttal a forradalmi kormány iránti hódolatra hazaárulás büntetése alatt kötelezte őket. Elrendelte a császári jelvények eltörlését. Az ünnepség költségeire utalványoztatta az 1848. június 13-a óta fel nem vett főispáni fizetését. 286 1849 nyarán a cári csapatok megindultak szabadságharcunk leverésére. Július 3-án a belügyminiszter keresztes háború megindítását rendelte el. Csanád megye „fölkeltnek nyilvánított egész népségének" fővezére Návay Tamás 57 főispán, alvezérei pedig a járásbéli fő- és alszolgabírák lettek. Csanád megye állandó bizottmánya 1849. augusztus 3-án tartotta meg utolsó ülését Makón. Másnap, 4én már ellenséges haderő szállta meg a várost. 287 A világosi fegyverletétel után Návay Tamást?- közel egy évi fogság után állították a pesti III. számú katonai hadbíróság elé. Ügyét 1850. augusztus 11-én kezdték tárgyalni, majd az ítéletet, szavazategyhangúsággal, augusztus 22-én mondták ki. A haditörvényszék ítéletét több mint egy évvel később, 1851. október 8-án tették közzé a Magyar Hírlap hasábjain. Ezek szerint felségsértés bűntettéért, vagyona elkobzása mellett kötél általi halálra ítélték, amit kegyelemből kétévi várfogságra enyhítettek. A vizsgálati fogságot beszámították a büntetésbe. 288 A haditörvényszéki ítéletnek megfelelően 1851. december elseje és negyedike között Cseresnyés István császári és királyi álladalmi helyettes ügyész és Petes 285 Ács Tibor: A tudományegyetem hadi tanfolyama és a pesti egyetemi légió, 18481849. 28(1 Magyar Hírlap. 1851. okt. 8. Haditörvényszéki ítéletek. Návay Tamás, (továbbiakban MH.h.i.)1670.p. 287 CSML.CSL.IV.B.lOl.a. 1656.sz. 288 MH.h.i.
