Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A Szirmay név és a nemzetség előnevei
oklevél felhasználásával - „kitalálta" a Raak vitéz és a Szirmay család kapcsolatát. így tudott rokoni viszonyt kimutatnia a borsodi és ugocsai Szirmayak között. Elmélete szerint Raak t vitéz fia, János^ vagy Jannus megmaradt ősi fészkében a borsodmegyi Szirmán, Otthobor 2 és Cheburka 4 fiai pedig Ugocsába költöztek, és a Tisza partján egy másik Szirma falut alapítottak. Figyelembe véve az előző fejezetekben leírt bizonyítékokat, a Raak vitézről szóló oklevél hamis voltát, a borsodi és ugocsai Szirmay nemzetség rokoni kapcsolatának bizonyíthatatlanságát, a Scytia és Szerémség szavak és a Szirmay név és Szirma falu összekapcsolása nem tűnik elfogadhatónak. Ezért nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a borsodi Szirmay név helységnévből képzett családnév. Szabó István 14 ' a településtörténet, a történeti demográfia megalapozója, iskolateremtő mestere 1937-ben jelentette meg Ugocsa megyéről tanulmányát. 194 A Ugocsa megyei nemesi vidék szűkebb egységeként jelentkezik a Tisza déli partján egy vonalban sorakozó Bökény, Farkasfalva, Öszödfalva stb., és a Tisza másik partján ezekhez kapcsolódó Sásvár és Szirma településcsoportja. A legrégebbi adatot, mely e településcsoportra vonatkozik, Béla király 1230. évi oklevele tartalmazza, melyben Bökényt és Farkasfalvát említik. 1251-ben a településcsoport egy másik falváról, Szirmáról is lehet olvasni egy oklevélben: bizonyos Botheus ugyanis 1251-ben Dénessel és Myhalcz-cal a váradhegyfoki konvent előtt megosztozott Szirmán, két egyenlő részre osztva azt. 195 Tehát 1251-ben Szirma falu már volt, de birtokosa nem Szirmay. Az ugocsai Szirmayak csak 1399-ben pereltek a szirmai birtokok felett. 196 Ez alapján kijelenthetjük, hogy az Ugocsa megyei Szirmayak neve is helységnévből képzett családnév. A Szirma helységnév keletkezésére, kialakulásának idejére, jelentésére nem találtunk elfogadható magyarázatot. Sem a „Földrajzi nevek etimológiai szótára"-ban 147 , sem a „Régi magyar családnevek szótárá'-ban 198 , a Szirma, Szirmai(y) címszó alatt nincs megjelölve jelentése, kialakulásának ideje (a „kutyaszart" nem számítva). Szabó István (1898-1969) egyetemi tanár, MTA tag, a történelemtudományok doktora 144 Szabó István: Ugocsa megye Magyar Tudományos Akadémia 1939. Második kiadás 1994. 195 uo. 36.p. 196 uo. 233.p. 197 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 1988. 1—II köt. 198 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára Nyelvtudományi Társaság Budapest, 1993.
