Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A Szirmay név és a nemzetség előnevei
Érdekesség az Ugocsa vármegyei Szirma falu jelenlegi, Drotinci (drótocska) nevének magyarázata. A korábbi Szirma falunevet 1946-ban hatósági döntés alapján változtatták meg. A névadásnak az a háttere, hogy a Szirma helységnevet (tévesen) a magyar nyelvemlékbeli szirma = „aranyfonál" főnévvel vélték összekapcsolhatónak. 199 Nagy Iván családtörténész - aki elfogadta Szirmay Antalnak az ugocsai és borsodi ág közti rokonság elméletét - egy lábjegyzetben írja: „A két vonal abban is némi különbséget tartott, hogy a borsodi Szirmay-nak, az ugocsai Zirmay-nak írta nevét." 200 A névkialakulás és állandósulás a nemesség és jobbágyság körében egyaránt a 15. században ment végbe. Az 1300-as, 1400-as évek okleveleiben a Szirmayak „Zyrma-i"- ként szerepelnek. 1400-as évek végétől kezdve a borsodiakat már Szirmai (y)-ként, az ugocsaiakat változatlanul Zyrma-iként írják. Az 1700-as évek végétől már az ugocsaiak is Szirmaynak írják nevüket. A nemzetségek leszármazási ágainak, tagjainak gyarapodása miatt a nemesi családok, a rokonsági kapcsolatok, tulajdonosi és öröklési jogok jobb áttekinthetősége, a nemzetséghez tartozás igazolása miatt a 14. század közepe óta szokásossá vált, hogy a nemesek családnevük mellé önkényesen felvették megkülönböztetésül annak a helységnek a nevét, amelyből a család származott, vagy amelyben a családnak nemesi birtoka volt. 201 így alakult ki a szirmai Szirmay névhasználat. A név végén lévő „y" használata, mint nemesi előjog alakult ki Magyarországon. A 16. századtól kezdve általánossá vált, hogy az előnevet a mindenkori uralkodó adományozta. 202 István 64 1. Lipóttól kiváltságlevelet eszközölt, hogy Szirma lakosait átköltöztesse Kelecsény tót faluba, és azt a család nevéről Szirmabessenyőnek nevezze és felvegye a szirmabessenyői előnevet. 1694. október 5-én kapott „predikátum" után a nemzetség a szirma-szirmabessenyői előnevet használta. 203 1695. február 20-án István 64 , mivel fiú gyermeke nem volt, örökbefogadta Dessewffy Tamást 2 , aki felvette a Szirmay nevet. Az adoptációt I. Lipót 199 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 1988., II.köt., 654.p 200 Nagy Iván: Magyarország családai Pest, 1863. X.köt. 740.p. 201 Révai Nagy Lexikona Budapest., 1916. XIV.köt. 321.p. 202 uo. 2Cb Borsod vm. vármegyei szociográfiák 1939.
