Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
Iskoláztatás és kultúra
Az első világháború után azoknál a családoknál, ahol még volt birtok, előtérbe került az agrár végzettség megszerzése. A keszthelyi mezőgazdasági akadémiát Szirmay Géza 240 és Tamás 241 is elvégezte. A második világháború utáni generációban a műszaki végzettség a domináló a család férfi tagjainál. Kohómérnök László , építőmérnök Gábor 24 „ és András 248 , gépészmérnök Márkus 207 , de találunk külkereskedelmi pályát választó Szirmayt is, mint Zsuzsannát 249 és Pétert 25ü , vagy bölcsész-új ságíró egyetemet végzettet, mint Dávidot . Térjünk vissza a 18. századhoz. A szabadkőművesség a 18. század minden kulturális intézményére, egyházi életére, iskoláztatására, irodalmára és egész szellemére nagy, sőt, gyakran döntő befolyást gyakorolt. 1775-ben folyamatos működésben állt az „Erényes utazóhoz" című eperjesi szabadkőműves páholy, mely egész Felső-Magyarország intelligenciájának központjává vált. A páholy tagja volt Sándor 14ü és László ]2] 297 1776-ban Sándor 14Q állt a páholy élén. 298 1786-ban alakult meg az eperjesi „Alvó oroszlánhoz" címzett szabadkőműves páholy, és nagy virágzásnak indult. Tagja volt többek között Dessewffy András cs. és kir. kamarás, gróf Barkóczy János, Ladomérszky István királyi tanácsos, Pál és András 144 . 299 Az eddig leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a Borsod és Zemplén vármegyei Szirmay kastélyok és kúriák életét, hétköznapjait áthatotta a kultúra iránti igény, a kultúra szeretete, és ez folyamatosan átadódott a következő generációknak. A szellemiség kialakulását, a széleskörű tájékozottságot segítette a szinte minden Szirmay családnál megtalálható házitanító és könyvtár. Az 1700-as években Sáros vármegyében egy Szirmay család hagyatékából hallei, nürnbergi, berlini, hamburgi, sőt francia újságok kerültek elő. 300 Művészetet művelő Szirmayt (kivétel talán Alfréd ) nem találtam a család tagjai között. Az írással foglalkozó Szirmayak politikai, gazdasági, katonai témákban írtak tanulmányokat, cikkeket. A már korábban említetteken kívül János 176 1838-ban jelentette meg Kassán az Oratio per..pro jubiíaeo collegii ejusdem anno 1785 recuperati... kezdetű tanulmányát. 301 297 Abafï Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon Budapest., 1900. Reprint, 1993. 38., 39.pp. 298 uo. lll.p. 299 uo. 195., 196.pp. j(>0 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon 1983. 541.p. 301 Petrik Bibliogr. www.arcanum.hu internetes keresőprogram
