Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Iskoláztatás és kultúra

Ferenc Tamásnak

27S 1866-ban jelent meg Pesten az her-, Elbe-események és Magyarország című könyve.

302 Szépirodalmunkban nem találunk Szirmay nevű szerzőt, de több szépirodalmi műben szerepelnek. Gaál József'

03 1836-ban írta „Szirmay Ilona" című regényét.

304 A regény történelmi alapját Szirmay Antal történetíró Szatmár vármegye leírásából vette, ahol említi az 1700-as években élő Ilonát, akit elrabol egy tatár. A családi monda szerint erre a férje azt mondta: „Szegény tatár". Ilona szerepel az ugocsai ág tábláján. Jósika Miklós

305 az 1840-es években írta a „Jő a tatár" című regényét.'

06 A regény az 1240-es években, a tatárjárás alatt játszódik, és a Szirmay családról szól, de a szereplők nevei a képzelet szülöttei, a leszármazási táblázatba nem illeszthetőek be. Passuth László „Sasnak körmei között" című történelmi tárgyú regényének Szirmay szereplői már beazonosíthatóak a családba, éppen úgy, mint Mikszáth novelláiban és regényeiben (például a Különös házasság) előforduló Szirmayak. A magyar festőművészetben már találunk lényeges Szirmay vonatkozást. Mednyánszky Lászlónak, (1852-1919) a századforduló magyar festészetének egyik legjelentősebb művészének az édesanyja Szirmay Marianna (Anna-Mária) . Mednyánszky négyéves korában költözött szüleivel a Szepes vármegyei Nagyőr falu Szirmay-kastélyába. A kastélyt Mednyánszky anyai nagyapja, 90. kép Szirmay Mariann 12 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Szirmay Ferenc 13 Gaál József (1811-1866) író, költő, MTA tag 14 Gaál József: Ilona történeti román Heckenast Gusztáv Pest 1836. (a szerző birtokában) 15 Jósika Miklós (1794-1865) A magyar regényirodalom egyik jelentős első képviselője, MTA tag 16 Jósika Miklós: Jő a tatár Franklin Társulat Budapest. 1895. (a szerző birtokában)