Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
A Dunántúlon maradt Jósák
még azt sem engedélyezték, hogy a jobbágyok otthon puskát tartsanak. 16 • Ebből az urbáriumból az derült ki, hogy a Jósa família tagjai a korabeli szokásoknak megfelelően és azok figyelembevételével alakították ki követeléseiket. Megfigyelhetjük a jobbágyok megtartására irányuló törekvésüket, amely a kor egyik legfontosabb földesúri érdeke volt. Jósa István 48 és fiai is éberen figyeltek rokoni szálaikra, megpróbálták érvényesíteni jogukat az apai és anyai felmenők ágain lévő összes ősük birtokára. Szép példák erre Jósa Antalnak 6 , 1749-ben és 1750-ben a Leleszi Konventhez benyújtott tiltakozásai. 1749-ben két ügyben is eljárást kezdeményezett örökségének védelmében. A Leleszi Konvent levéltárának kimutatásaiban megmaradt forrás szerint olyan ősökkel rokonította magát, mint a Pekryek és a velük rokoni kapcsolatban állott Losoncziak, Báthoryak, Ugnátok, Homonnayak, Várdaiak, csupa főúri, jelentős politikai befolyással bíró família. (Pekry Anna Losonczi István özvegye, továbbá Pekry Eufruzsina Báthory Miklósné, Pekry Anna Ugnát Kristófné, Pekry Klára Homonnay Gáspárné, Pekry Dorottya Kisvárdai Miklósné szerepelt a megnevezettek között); s persze hogy nem felejtette ki a Nyáry, Melith, Becsky és a Szakolyi rokonságot sem. Ez utóbbi családdal kapcsolatos az a persorozat, amit a Szakoly településen lévő birtokokért folytatott Kende János, Bogáthy Pál és Jármy Ferenc ellen. Amint tiltakozásában megfogalmazta, az ő saját, közvetlen felmenői között volt Szakolyi Erzsébet (Melith Péterné - akinek lánya az ő dédanyja volt!). Ezen a ponton térjünk vissza a család 17. századi történetéhez. Korábban már jeleztük, hogy a Jósa György C)|-féle genealógiai táblázat biztosan állította Jósa István,, és Szakolyi Izabella házasságát. Ez utóbbi létezését nem sikerült forrásanyaggal alátámasztanunk, lehetséges, hogy egyszerű névelírásról van szó, vagy Izabella a Szakolyi család zempléni ágából származott. 164 A Jósa-fivérek hosszú életet éltek, mialatt sógoraik szorgalmasan kutakodtak az összes a németszőgyénieket illető birtokok után, és azokat természetesen közös örökségnek kívánták tekinteni. A birtokok felkutatásában Sághy Mihály járt az élen. A Becsky család levéltárában fennmaradt több lajstromkönyv, amelyek a Jósa-birtokokkal kapcsolatos csaTakács Péter: A Dél-Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. Nyíregyháza 1988. 252. p. 164 Leleszi Lt, 5005. doboz.
