Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

Elöljáróban – Egy családtörténeti kutatás margójára

Kutatásaim és rendszerező munkám eredményét utódaimnak (ha valaha lesznek) és Nagybátyám fiainak, Viktornak és Dánielnek ajánlom, kiket remélem, inspirálni fog majd a kutatás folytatására, mint ahogy engem inspiráltak György bácsi kutatásai. (Jósa Miklós) A régen élt és alkotott Jósa ősök emlékének és a ma élőknek ajánlom. (Ulrich Attila) Elöljáróban Egy családtörténeti kutatás margójára Nem vagyok történész, de azt tudom, hogy a genealógia szerves és igen fontos része a történettudománynak, nélküle egy nép se tudná történelmét a maga teljességében ábrázolni. Ezen belül az egyes családok története pedig elválaszthatatlan a nemzet történetétől, függetlenül attól, hogy éppen uralkodó dinasztiák, birtokos nemesi családok, polgári, iparos vagy földműves családokról van-e szó - mind fontos megjelenítői egy adott kor, illetve az egymást követő korok, társadalmi, politikai és gazdasági változásainak. Természetesen számomra a kutatás folytatásában az elsődleges motiváció - be kell, hogy valljam - nem az volt, hogy családom történetének felvázolásával majd tudományosan megvilágíthatom magyar történelmünk még fel nem tárt eseményeit vagy egy homályos kis szegletét, és lendíthetek egyet a tudomány kerekén. Sajnos, ezt szerény történelmi ismereteim korlátai miatt kénytelen vagyok későbbre halasztani, illetve a szakmát hivatásszerűen művelő és általam olyannyira irigyelt történészekre hagyni. A fent említett elsődleges motiváció az én esetemben nagyon szubjektív, és azt hiszem, nagyon emberi volt. A puszta kíváncsiság, a mindenkiben fellelhető vágy a „honnan jövök"re adott válasz keresésére, és a soha teljességgel össze nem állítható nagy genetikai kirakójáték kihívása volt mindaz, ami izgatott.