Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

Jósa Mihály és leszármazottai a 19. század végéig

Édes Marna elhunyta óta gondoztatom a Mészáros Család sírboltját is és állandóan, sem a kripta elkészíttetése, sem a síremlék felállítása s a sírbolt teljes elrendezéséhez senki, semmiféle hozzájárulással részt nem vett - sem az exhumálások, sem bárminő tekintetben. Mindent megtakarított pénzecskémből producáltam segítség — hozzáadás - mások áldozatkészsége nélkül - félemelőnek találva tényt - nem kapva senkitől fillért sem. Boldogan cselekedtem arra gondolva: nincsen családom, örök pihenésem mégis biztosítottam. És ebből - innen akar engem Jósa Kálmán - kiszóratni. Az utókor Jósa Kálmánt ebből megismerheti. Most még éppen az utókorra való tekintettel vázlatosan megörökítem Jósa Kálmán életét. Nevezett gyenge felfogású - rossz tanuló volt, úgyhogy már első gymnáziális osztályát ismételte. Nagy üggyel-bajjal vitte fel a 3-ik osztályig. A negyedik gymn. Osztályból csak ugy kaphatott elégséges bizonyítványt, hogy Édes Atyám sorra járta a tanárait, igazgatóját megkérve, engedjék keresztül, mert csak igy lehetséges bekerülnie a Ludovica Académiára, hol felveszik az Orczy alapítványra, báró Orczy Béla - az alapító személyes közbenjárására. Atyánk „borzasztóan szégyenkezett" a tanárok és az igazgató előtt. Az Orczy alapítványi helyre Édes Mamám és fivére Mészáros Sándor közbenjárására vétetett fel. Mama keresztanyja gróf Keglevich Gyuláné sz. báró Orczy Georgine, huga volt báró Orczy Bélának. Jósa Kálmán látva, hogy a Ludovicán tul érvényesülési lehetősége nincsen, tanulni kezdett. Ludovicás korában szüleitől a szükséges Staffirung ausstattungot megkapta - állandó 28. kép Jósa György névjegykártyája 29. kép A nagykátai Jósa sírbolt