Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludyak ősei: a Csákok

1234-ben az uralkodó oklevelében felmenti Mihályi és Kázmér falvak népeit a kamara hasznát illető adózás alól (az uralkodók időről időre bevonták a régi pénzt, és alacsonyabb nemesfém tartalmú újat bocsátottak ki helyettük).

54 Miklós

3 utolsó éveiből még néhány kisebb jelentőségű birtokszerzésre bukkanunk, többek között Csanád vármegyében, ahol korábban ispán volt, és így már rendelkezett itt birtokokkal.

55 Miklós földbirtokairól igazán átfogó képet elsősorban végrendeleteinek alapos tanulmányozása során kapunk. Az első testamentum keletkezésének időpontját a kutatók általában 123l-re teszik,

56 bár előfordul olyan vélemény is, hogy ekkor már csak az eredeti 1228-as végrendelet megerősítéséről van szó.

57 „Ego Nicolaus comes fráter bone memorie Ugrini, quondam Strigonienesis Archiepiscopi..." {„Én Miklós ispán, a jó emlékű Ugrin, egykori esztergomi érsek testvére") - kezdődik az oklevél szövege, majd írója belevág a vagyon, az „atyai dolgok"

58 felosztásának ismertetésébe. Először felsorolja azokat az ősi jószágokat (szám szerint tizenötöt), amelyeket fiai közös használatára szándékozik hagyomáFejér VII/5., Buda, 1841., 245.

p., Turul 1896/1. 6.p. - „in villis suis, que Mihali et Kazmer nuncupatur..." Turul 1896/1. 6-7.pp., Karácsonyi 331.p., Győri Tört. és Rég. Füz. III. 298.p., H. O. I. 14.p., MOL DL 61139 Karácsonyi 332.p. Hervay 122.p. Turul 1896/1. 5.p. - „...de rebus patrimonialibus..." 8. kép Csák-nembeli Miklós 123l-es végrendeletének eleje