Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
A családi címer problémaköre
KISFALUDY,!. b) Iád korábban a Csákok oroszlánját használta jelképeként. Ez a címer azonban az 1300-as évektől kezdve - mikor Károly Róbert véres harcok során megpróbált leszámolni a hatalmaskodó kiskirályokkal, köztük Csák Mátéval is - a központi hatalom szemében nem lehetett valami jó ajánlólevél. Éppen ezért a Kisfaludyak - elképzelésünk szerint - „megszabadultak" tőle, és kapóra jött számukra, hogy létezik egy másik Kisfaludy család is, amely a Zsigmond-féle oklevélen látható, teljesen semlegesnek tekinthető címert használja. Hogy aztán az 1419-es címereslevélben említett Kisfaludy András rokona-e a nyugat-dunántúli Kisfaludyaknak, nem tudhatjuk biztosan. Az, hogy a családfán nem találjuk őt, nem zárja ki feltétlenül a rokonságot, hiszen a leszármazási táblák csak az okleveles anyag segítségével egyértelműen rokonságba állítható családtagokat tartalmazzák. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy az adománylevélben szereplő Kisfaludy Andrást Rumy Doroszló királyi alpohárnok familiárisaként említik. 542 Márpedig a Rumy-család régi dunántúli nemesi família, Kisfaludy Klára 152 például Rumy Miklóshoz ment feleségül valamikor a 17-18. században. A valamelyest talán tisztuló képet azonban tovább bonyolítja a Siebmacher címerkönyvben szereplő harmadik Kisfaludy-címer. Ez ugyanis egy oroszlánt ábrázol, lépő helyzetben, mancsában jellegzetes görbe szablyával. Felvetődik a lehetőség, hogy a Csák-nemzetség ősi jelképének továbbéléséről lehet szó, ami egyúttal a dunántúli Kisfaludyakkal való rokonságot is jelentené. Érdemes megfigyelni a címerpajzs és a sisaktakaró színeit, valamint a sisak és a sisakdísz vonásait is. A structollal 64. kép A Kisfaludy-címer egyik változata S42 MOL DL 61348
