Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludy család a vegyesházi királyok idején

12. kép Kisfaludy Mihály és társai 14 laki jobbágy telkének zálogba adásáról szóló 1507-es oklevél mán Székás, Szentandrás, Lak és Csánig egy része lett a családé. 1458-ban Pagony és Kiserdő nevű új jószágokat említenek az oklevelek, 1468-ban pedig az agyagosi birtokot, amelyet Kisfaludyné adott ajándékba egyik húgának. Ide sorolható még az 1488-ban megszerzett Velkepuszta

210 (ma: Nagycenktől délre) is. A még megőrzött ősi Csák-birtokokkal - Kisfaluddal, Mihályi egy részével - együtt is csak elenyésző hányadát képezik a család kezén lévő birtokok a 13. század első felében látott gazdagságnak. Az egykori, az egész ország területén szétszórt hatalmas birtokállománnyal szemben a 15. század végi jószágok kizárólag a Dunántúlon, annak is északnyugati vármegyéiben - Győrben, Sopronban, Mosonban és Vasban - helyezkedtek el. Ez a tény párhuzamba állítható a Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III., Budapest, 1897., 634.p.