Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludy család a vegyesházi királyok idején

családdal akár házasság miatt, akár pereskedés útján kapcsolatba kerülő személyek származási helyeinek sajátosságával. Ha jobban megnézzük a 13. századi családtagok feleségeinek sorát (francia nemes hölgy Jolanta Courtenay magyar királyné kíséretéből, görög előkelő, az Osl-nemzetségből származó Katalin stb.), és ezeket a neveket összevetjük a későbbi korszakban előforduló házastársak neveivel (Vághy, Koronczói, Ládonyi, Varbóki Nagy, stb.), még nyilvánvalóbbá válik az a folyamat, amelynek során az országos jelentőségű, széleskörű kapcsolatokkal bíró családból a 16. század elejére igazi lokálpatrióta família lett, szétaprózott birtokokkal és a korábbiakhoz mérten csekély közéleti szerepvállalással. Akár a barátok, akár az ellenfelek neveit böngésszük, a térképre pillantva szinte valamennyiben megtaláljuk ősi otthonát és származási helyét a már felsorolt északnyugat-dunántúli vármegyék területén (Ostífyasszonyfa - Asszonyfalvi Ostffyak, Cirák - Czirákyak, Nemesládony - Ládonyiak, stb.). A mohácsi csatavesztést követő vészterhes időszakba tehát egy helyi szinten jelentősnek mondható, ám régi fényéből sokat veszítő Kisfaludy család lépett be, amely azonban - sok más famíliával ellentétben - fenn tudott maradni, és meg tudta őrizni egykori dicsőségének emlékét.