Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Karddal és tollal a haza szolgálatában

nádorhoz intézett soraiban a pénzt egy magyar irodalmi zsebkönyv megalapításának céljára ajánlotta fel. így indulhatott meg 1822-ben öccse, Kisfaludy Károly

226 szerkesztésében az Auróra.

480 1826-ban a Zala megyei közkönyvtár létesítésére felállított bizottság elnöke lett, amely címet aztán Skublics Károly vett át tőle, miután saját 2000 kötetes magánkönyvtárát felajánlotta a közkönyvtár céljaira.

481 1830 novemberében kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és széptudományok osztályának első vidéki rendes tagjává, évi 300 forintos fizetéssel. Az Akadémia 1833. évi nagyjutalmát is neki ítélték, de mivel megosztva részesült a díjban Vörösmartyval, megsértődött, és 1835-ben lemondott tagságáról (az Akadémia ezután tiszteletbeli tagjává választotta).

482 Országos jelentőségű tevékenysége nemcsak irodalmi munkásságában nyilvánult meg, hanem abban is, amit szűkebb pátriája, a Balaton környéke és a Dunántúl kulturális életének felvirágoztatása érdekében végzett. 1828-ban Vas, Győr, Sopron, Veszprém és Zala vármegye küldöttei egy Kiscellben (Celldömölk) tartott tanácskozáson Kisfaludyt választották meg a létrehozandó dunántúli vándorszínész-társulat főigazgatójává. Az ügyet örömmel felkaroló költő azonban távolabbra tekintett, és célja egy állandó kőszínház létrehozása lett. A színház építésére a tihanyi apátságtól szerzett egy ingyen telket Balatonfüreden, majd pénzgyűjtési akcióba 30. kép Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza síremléke a sümegi temetőben 480 Szinnyei 418.p. 481 Degré 342.p. 482 c . . .,

a Szinnyei 419.p.