Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Karddal és tollal a haza szolgálatában
fogott az anyagi háttér megteremtésére. Mai ember számára döbbenetesen alacsony összeg, 7761 forint gyűlt össze a dunántúli megyék összefogása eredményeként, ám mindjárt másként állunk e számhoz, ha tudjuk, hogy a színház felépítésének költségét 6200 forintra becsülték. A tervek szerint a nyári időszakban Füredre látogató üdülőközönségre számíthatott az új színház, azaz nagyjából két hónap során kellett megtermelni a fenntartás költségeit. Az építés 1831 tavaszától július másodikáig tartott, de a gyorsaság a minőség rovására ment: az épület alacsony, rossz szellőzésű volt. Mindenesetre a színház beindult, a megnyitón maga Kisfaludy mondott ünnepi beszédet. A kezdeti lelkesedés után azonban egyre több támadás érte a főigazgatót, aki minderre sértődötten reagált, és - tisztességét bizonyítandó - elszámolást adott a kiadásokról és a bevételekről. Ennek ellenére az egyre elégedetlenebb füredi vendégek 1844-ben már egyenesen azt követelték, hogy váltsák le posztjáról, ám a megyegyűlés mellé állt és megerősítette tisztében. A vármegyei közéletben szinte minden jelesebb esemény kapcsán találkozhatunk a nevével. 1830-ban ő volt az Eszterházy herceg által Badacsonyban elkövetett erdőirtások ügyét kivizsgáló bizottság szóvivője (badacsonyi birtokosként őt magát is érintette a dolog), 1831-ben pedig a kolerajárvány miatt felállított bizottságot vezette. Komolyan is vette megbízatását, saját vagyonából 287 forintot áldozott az egészségügyi kordon megvalósítására. Emellett vesztegzárházat, kolerakórházat építtetett Hányon, ahol a Kisfaludy család is birtokos volt. A terjedő rémhírek - a hideglelést kolerának hitték - ellen is hadakozott, és az óvintézkedésekkel sikerült elérni, hogy a járvány nem jutott be Zalába. Két évvel később tagja lett a vármegyei követek számára az országgyűlési tevékenységükre vonatkozó pótutasítást kidolgozó bizottságnak, és a pótutasításban - katolikusként - állást foglalt a protestánsok vallási sérelmeinek orvoslása mellett. 483 Magánéletében nagy csapás érte 1832. május 18-án: több mint három évtizednyi házasság után Szegedy Róza meghalt. A költő búskomoran kísérte el hitvesét utolsó útjára a sümegi temetőbe. 484 Magányába csak Vajda Amália, Kisfaludy Anna 224 (a költő szeretett ,,Nanicá"-ja) nevelt lá483 Degré 345-347.pp. 484 Praznovszky 45.p.
